Oroszlányon lakom, ezért az edzéseim nagy részét a közeli Vértesben végzem. Igazán szintes edzéseket nem könnyű összehozni, de azért a 30 Km-es Gánt körömön jól el lehet fáradni. Misának mutattam meg ezt a kört szombaton. Ő most először futott erre. 8.00-kor még hűvös van, de majd bemelegszünk.

A városból a piros jelzésen indultunk el. Az első szakasz sok aszfaltot tartalmaz. Az ipari parkon keresztül elhagyjuk a várost, majd a stop tábla után kiskertek mellett futunk el. Az erdészházat elérve balra folytatjuk az utunkat aszfalton. Az út folyamatosan enyhén emelkedik. A hosszú egyenes szakaszokon, beszélgetve jobb túl lenni. Az Y kereszteződés után végre terepen futhatunk. Szép rész következik a rosszul jelzett kék négyzeten. A kereszteződésnél jobbra kell tartani, majd jobbra fordulva rátérünk a kék jelzésre amit Gántig követünk. A legnehezebb szakasz jön, először enyhébb majd egy éles bal kanyar után meredekebb emelkedő jön. Nem járunk még 10 Km-nél sem, ezért simán megfutjuk.

Felérve balra fordulunk és ereszkedni kezdünk. A széles útról egy keskeny kővel, farönkökkel nehezített ösvényre váltunk. Pulzusunk normalizálódik. Lejjebb az ösvény megszelidül, csak néhány kidőlt fát kell átugrani, megkerülni. Gánt előtt kiakasztható sorompón megyünk át. Messze már látszanak a háztetők és a templomtorony. Itt a falu és a kék nyomós kút, ami már oly sokszor segített. Megint ad vizet és mi iszunk, pedig nincs hőség. Elmajszolunk 1-1 csokit és gyalog folytatjuk a főút (Hegyalja út) sárga + jelzésén.

Étkezés után futásnak eredünk az út bal oldalán. Itt azért van autóforgalom, de a tábla után 500 méterrel már ismét földút van a talpunk alatt. A leágazás elég rosszul van jelölve. Ki-be akasztjuk a kerítést és futunk hazafelé. Misa meg is jegyzi, hogy ez bizony emelkedik mégha nem is nagyon. Ráadásul egészen Kőhányásig, mondom neki válaszul. Kezd fáradni, de még jól nyomja. Disznó saroknál jobbra a sárgán folytatjuk. Kőhányásig jó tempót megyünk, ott kicsit megállunk és sétálunk egy kicsit. 

Kőhányás után a sárga négyzeten 4 bicós jön szembe. Vadláb, Gábor, Peti és Gurzó Józsi. Szeretek barátokkal találkozni az erdőben, sajnos csak ritkán sikerül. Váltunk pár szót és robogunk tovább. Innentől lejt majdnem hazáig. 6 perces kilométereket megyünk, de mivel már túl vagyunk a 22. kilométeren már nehezülnek a lábak. Néha bele is sétálunk. 

A város előtt Misa már nem beszél. Ismerem az érzést. Birkahodálynál kis séta. Hősiesen leküzdi az utolsó kilométereket és 3 óra 20 perc után ismét otthon vagyunk. Még éppen ebéd előtt. Táv: 30,3 Km, Szint: 427 m a turistautak.hu szerint.

Jó edzés volt, jó időben, jó társaságban. Közben Paripára és Wicha Gáborra gondolok akik a Kinizsi százon menetelnek. Paripa sokadjára, Gábor először. Idén kihagytam mert közelinek ítéltem meg a Terep százashoz.