Kozma felé futva Paripa belekezd a Sunset előzményeibe: "A TV-ben láttam egy versenyt ami megfogott. Napkeltétől-napnyugtáig kellett teljesíteni egy versenyt az alpokban." Ez indította el benne a vezérfonalat. 2017 nyár végén beszéltünk róla először és ősszel kezdődött meg a fejlesztés. Ma pedig 2018. április 28. van és éppen teljesítjük. Az előre meghírdetett eseményen 9-en indultunk.
Joci, Benedek, Paripa és én együtt érünk be Kozmára. A kútnál mosakodunk és iszunk. Napon 30 foknál is melegebb van. Eddig Majkot és a várgesztesi várat érintettük. A vár előtt Bokor Csaba frissített minket. Kozmán a falu közepén kell balra bemenni a házak felé, majd egyenesen átvágni a mezőn. Szemben igen jól néz ki a sziklás hegyoldal. A kozmai kódnál nincs térerő, olvasás után futunk is tovább.
Joci szóval tart minket. Spartan-os élményeiről beszél és arról, hogy miért hagyta abba. A Fáni-völgy után az emelkedő nem durva, futható de alattomos. Az erdőben gyaloglásra váltunk. A sárga jelzésen a hegytetőre érve olvasuk be az előző kódot. A lejtő alján a Várgesztes-kelet ponton tökéletes a térerő. Jó meleg van. A kék + hírhedt emelkedője jön. Ennek nevet kéne adni. Lehetne mondjuk: daráló vagy gyalázó.
Legalábbis bennem hasonló gondolatokat vált ki minden alkalommal. Szép-Ilonka forrásnál megállunk tankolni. Ezt mindenkinek ajánlom, mert a következő kút Vértessomlón lesz. VérKör útvonalon haladunk, de most nem megyünk le a Mária-szakadékhoz. Körtvélyespusztánál Bokor Csaba jelenik meg ismét, de most gyalog. A sorompó zárva volt és ezért gyalog jött, rohanvást. Éppen időben ért ide. Eszünk-iszunk, dalolunk. Néhányan táncra perdülnek. Rövid gyaloglás után futunk vagy 30 métert a következő emelkedőig.
Valahogy az az érzésem van, hogy Paripa szivat minket ezzel az útvonallal. Ennek hangot is adok. Nincs pihentető szakasz. Folyamatosan emelkedők akadályozzák a gyors haladást. Felmászunk és futunk egy kicsit. Joci már nem beszél. Mi sem. Kezd szétszakadni a csapat, de még látótávolságon belül maradunk. Elérjük a Roki fát. Szép lenne, de most már elég bucsus. Még egy lovacskás műanyag körhintát kéne rászögelni, a tökéletes élményhez. Ilyet:
Benedek kicsit fáradtságra panaszkodik, de fut mint egy zerge. A piros jelzésen "rongyolunk" lefelé. Ez már nem esik jól. Joci kicsit lemarad. Somlón Csaba itat, etet. Tök jó fej!
De rohadjon meg az emelkedő a kilátóhoz. Benedek meg fut felfelé. (??!!) Vajon mit evett? Megyek utána, de itt már a hegyibetegség tünetei jelentkeznek nálam. A végén döglődve megelőzöm. Fent Benedek segít a kód azonosításában. 220-as pulzusnál akkor sem vettem volna észre, ha átesek rajta. Felmászok a kilátóba egy pillanatra, gondolván hátha itt több a levegő. Benedek lefelé indul, amikor megérkezik a Paripa.
Paripával együtt futunk le, szemben Joci jön. Paripa kiadja a parancsot, innen senki ne várjon senkit. Vooáááááá! 3:30-as ezrekkel futunk lefelé. (He-he. 5:30-as talán.)
Csabánál büfézünk egy kicsit és szembe találkozunk Robival. Futunk lefelé a temető mellett. Benedek megy elől, mi pedig követjük. Majk előtt megáll én pedig megelőzöm. Pusztulatig nyomom, már közel a cél. 5 óra 17 perc alatt beérek és pár perc múlva jönnek a többiek: Paripa, Benedek, Joci sorrendben.
A célban jól esik a zuhany és a sör. És a lényeg: beérkezik mindenki szintidőn belül!! :-)
Ismét egy nagyszerű instant futást alkottunk Paripával. Jól sikerült a nyitó esemény is, elégedettek vagyunk! A 42 km könnyűnek tűnik (a VérKörhöz képest), de nem az. Kemény ez a pálya! :-)
Eredmények: http://sunsettrail.hu/index.php#eredmenyek
