Paripával 6.15-kor indultunk Kincsesbányára egy 30 Km-es teljesítménytúrára. Hatalmas pelyhekben esett a hó, ezért óvatosan közelítettük meg a rajtot. A rajtban alig volt valaki, simán ment a nevezés. 7:30-kor elindultunk. Szeles, hideg idő volt ezért eléggé felöltöztünk. Az erdő gyönyörű volt, mindent friss hó borított.

Mint a gyerekek akik először látnak havat, úgy örültünk az időjárásnak! :-) Ahhoz képest, hogy az előző napokban eső esett, egész jól járható volt a terep. Az első pontnál pecsételtünk és levettünk egy réteg ruhát. A Csurgói-víztározónál hullámok csapdosták a partot. Furcsa volt, tengerre emlékeztetett. 

A következő szakasz volt a leghidegebb. Egy gyér forgalmú aszfalt úton futottunk. Az arcunkba kaptuk a havat, mert természetesen szembeszél fújt! :-)

Pont mint a deltában. Alig láttunk valamit. Szerencsére 2 km múlva már újra erdőben voltunk, ami igen jól fogta a szelet. A második pont a Galya-szurdok bejáratánál volt. Csokit kaptunk. A Galya-patak nagyon meg volt áradva, szinte folyóként hömpölygött a barna vize a havas partok között.

Rövid meredek emelkedő után felértünk a tetőre. Itt találkoztunk Erdei Andrásékkal, akik hárman futottak együtt. Már egy ideje az ő nyomaikat követtük. A bodajki sípáján sílécek nélkül is jól boldogultunk. A faluban megismerkedtünk Kovács Edittel és megtudtuk, hogy nevezett a VérKör TT-re!

A kocsmában ittunk egy laza fröccsöt és irány a kálvária. Metsző szél, hófúvás a dombtetőn, pont amire számítottam. Fáztunk.

Egy jó darabig Andrásékkal futottunk, beszélgettünk. A forrásnál most nem volt pont, csak egy jelszót kellett felírni. Jól futható lejtő után egy emelkedő, ahol tavaly jobbra mentünk, de most balra voltak szalagok. A térkép szerint is jobbra kellene tartani. Követtük a szalagokat és kerültünk egyet.

Talán a jégkár miatt volt lezárva az a szakasz. Kiskertek között vezetett az utunk, majd egy forgalmasabb úton futottunk. Jobb kanyar és irány a víztározó gátja. Paripának megcsúszott a lába és esett egy kisebbet. Pár száz méter múlva én feküdtem bele a 15 centis latyakba. Gondoltam lemosom az út porát! :-) Elértük az utolsó pontot ami megegyezett az elsővel csak más irányból mentünk.

A víztározónál megint viharos szél fújt, pont mint tavaly.

Elindultunk az aszfalton lefelé. Innen már csak 4 Km a cél. Jó tempóban futottuk meg az utolsó kilométereket és beértünk a célba.

Nem voltunk különösebben elfáradva, az erdő csodaszép volt és nekem tetszik az útvonal is a sok aszfalt ellenére. Kemény időjárás fogtunk ki, jól megfagytunk a végére. Jó túra volt, jövőre is megyünk! :-)

Endomondo: http://app.endomondo.com/workouts/462837095/12872993