Maratonfüred
Január elején kezdte meg Paripa a felkészülést a Maratonfüred elnevezésű maratonra amihez én is csatlakoztam. 3:45-ös (tervezett maratoni idő) edzésterv alapján készültünk ami heti 4 futást jelentett. A hétközbeni futásokon nem tudtam mindegyiken részt venni, de a hétvégén sorra megfutottuk a hosszú távokat. A téli felkészülés nem könnyítette meg a dolgunkat mert sokszor kellett hóban, esőben, jeges úton vagy éppen sötétben fejlámpával teljesíteni a kitűzött távokat.
A verseny előtt pénteken leutaztunk Badacsonytomajra ahol a rajt volt. A postán szálltunk meg, illetve a posta felett berendezett apartmanban. A közeli pizzériában vacsoráztunk amit egy nagy halom palacsintával folytottunk le amit Paripa anyukája készített nekünk. Köszönjük! A jó hangulatú este végén megnéztük a Magyar-Román meccset majd aludni tértünk.
Felkelés után reggeliztünk és átmentünk a közeli rajtba átvenni a rajtcsomagokat. Elég hideg volt (+2 fok), de szél nem fújt. A rajtban volt Szala akit áthívtunk a szállásunkra átöltözni, hogy nehogy megfagyjon. A rajthoz kocogva mentünk Paripával a többiek Helga, Slampák és Szala pedig autóval. Helga és Szala az első maratonjuk lefutására készült. A rajt nem egyszerre történt, hanem egymás után név szerint szólítottak. Erre azért volt szükség mert elég szűk volt a pálya és nem fértünk volna el. 9:50-kor rajtolt az első majd sorban mi Szala, Paripa, Pamutmamut, Helga és Slampák sorrendben elhagytuk Badacsonyt és célbavettük Balatonfüredet.
A tervem szerint pulzus alapján futottam. Az elején 140-es pulzus környékén majd 30-tól egy tempóváltással gyorsabban. 5:30-5:40 közötti időket mentem és elég alacsony volt a pulzusom. Úgy 5 Km-nél megelőzött minket egy egykerekű biciklis srác aki rajtszámot viselt. (?!) Az emelkedőn visszaelőztem és utána már nem láttam. Az első frissítőnél ittam egy kis Powerradet és vizet, mellé egy kis banánt tömtem a számba. Paripa nagyjából 200m –re volt tőlem akit szép lassan beértem. Nagyon jól éreztem magam könnyedén futottam, nézelődtem. Úgy 15 Km környékén megérkeztek az első váltók akik lóhalálában futottak el mellettünk. Közülük volt aki rövidnadrágban és trikóban futott a fagypont közeli hőmérsékleten.
Paripával váltottunk pár szót, sokat nem beszéltünk mert nem akartuk magunkat még ezzel is fárasztani. A tempó néha gyorsnak tűnt nekem ezért párszor lemaradtam, majd újra felzárkóztam. Hamarosan megérkeztek az első egyéni futók is akik a 4 napos Szupermaratonon indultak. Ők 4 nap alatt futják körbe a Balatont (ahogy én is tavaly). Úgy saccoltuk, hogy kilométerenként 1 perccel futottak jobban nálunk úgy hogy nekik ez már a 3. nap volt!
Néhány emelkedővel is meg kellett küzdeni a Balaton északi partján, de mivel a Vértesben készültünk ezért nem okoztak különösebb gondot. Minden frissítőpontnál ittam és ettem ahogy ezt már előre elterveztem. 20 Km után ki kellett állnom egy rövid időre mert szólított a természet, valószínűleg kicsit sokat ittam a hidegben. 1 perc múlva újra a pályán voltam és loholtam Paripa után.
A 30 Km-es távjelző tábla után tempót váltottam mert éreztem, hogy van még bennem tartalék. Még mindig jól éreztem magam, élveztem a futást! 5 perc körüli tempóban közeledtem a cél felé, de azért még elég sok volt hátra. Közben a bal lábamon a cipőfűző elkezdte nyomni a lábfejem. Előtte semmit nem éreztem, hirtelen kezdett el fájni. Megálltam és lazítottam a cipőfűzőmön.
A 35-ös táblánál még egyet gyorsítottam és úgy éreztem bírni fogom a végéig. Hamarosan elértük Füredet és egy hosszú szervízúton futottunk. Sorban hagytam le a fáradó futókat. A városban már nagyon magas volt a pulzusom és kapkodtam a levegőt, de már nem akartam lassítani mert közel volt a cél. Az utolsó szakaszt sprintelve tettem meg. 3:40:06 –alatt futottam le a 42,2 Km-es távot. Ezzel megdöntöttem a saját maratoni időmet pont 20 perccel.
Megkaptam az érmet és egy nylon darabbal leterítettek, hogy meg ne fázzak. Átvettem a cél csomagom majd bementem a sátorba ahol volt némi fűtés és leültem egy padra. 2-3 percig csak bámultam magam elé és kapkodtam a levegőt, majd megittam a kapott teát. Pár perc múlva már jobban éreztem magam, kimentem a sátorból és pont akkor futott be a Paripa.
Nagyon jól sikerült verseny volt, a tervezett időmön belül tudtam futni. Jól osztottam be az erőmet és a frissítés is jól sikerült.
Gratulálok minden teljesítőnek!
