2019.02.16-án estem el szombaton. Már az esés után eszembe jutott, hogy a gyorsabb regenerálódás miatt szakember segítségét veszem igénybe. Nem lenne jó sokat kihagyni az edzésekből, mert nevzetem az Istria 110 km-es távjára ami áprilisban lesz. A környei Sebcentrumba mentem el hétfő délelőtt. Csütörtökön akartak fogadni, de hosszas könyörgésemre végül mehettem hétfőn. Annyit tudtam róluk, hogy kifejezetten nehezen gyógyuló sebekkel foglalkoznak.
Megnézték a sebem és megállapították, hogy sikerült jól beszárítanom. Eddig azt hittem az jó ha varasodik a seb. Mint megtudtam nem jó, mert a száraz fedőréteg meggátolja hogy a bacik kifelé távozzanak, ezért inkább befelé keresnek magunak utat. Így a seb könnyebben begyullad és lassabban gyógyul. Olyan helyeken ami hajlik (térd, könyök stb.) nedves sebgyógyítást alkalmaznak ma már. A nedvesen tartott seb kevésbé fáj, húzódik és könnyebben kitisztul. A regenerálódási idő nagyjból a felére csökken a hagyományos ellátáshoz képest. A Sebcentrumban ragasztottak rá valami barnás ragadós anyagot és bekötözték. Még a kezemen lévő kisebb sebeket is ugyan így látták el. Aztán megkérdezték, hogy mikor kaptam utoljára tetanuszt. Mondom, szerintem soha. Már hozták is a tűt és a fecskendőt. Forduljak oldalra. Farba kaptam. Egyáltalán nem fájt, sőt másnap sem éreztem. Most vagy egy városi legenda, hogy a tetanusz nagyon fáj vagy nekem volt szerencsém.
Hétfő-Szerda között hajlításra azért még erősen érzékeny maradt a lábam. A lépcsőzés nehezen ment. Szerdán kellett visszamennem kötözésre. Levágták az előző kötést és leszedték a ragacsos anyagot. Alatta szépen gyógyult a seb. Kérges var nem volt rajta, de volt benne még némi genny. Csipesszel leszedegették a maradék ragasztót és fertőtlenítették a sebet. Aztán egy ezüst tartalmú "fóliát" kaptam rá. Azt leragasztották, majd újra bekötötték.
Csütörtök délután már tudtam úgy menni, hogy nem húzódott a seb ha léptem. Elmúlt a sántítás. Péntek délelőtt újra kötözés. A seb kb. harmadára zsugorodott, de volt benne még egy kevés genny. Most alga tartalmú anyagot tettek rá és a tetejére megint az első kötözéskor kapott ragadós anyagot. Majd az egészet bekötötték.
Szombaton már egyáltalán nem érzetem és egy rövid 5 km-es kirándulásra mentünk a családdal. A túra folyamán egyáltalán nem fájt. Vasárnap már nem bírtam tovább idegekkel! Reggel 06.00-kor keltem és futni indultam. Laza, óvatos tempót és aszfaltot választottam. Kicsit sokáig tartott míg újra felvettem a futótempóm, aztán már nem volt gond. Talán még annyi, hogy van bennem némi para. Nem szeretnék újra elesni! :-) 11 km lett a vége, jól esett újra futni.
A kötés még a lábamon van, de már egyáltalán nem érzem a sebet. Kedden megyek utoljára vissza a dokihoz és akkor fogom magam véglegesen gyógyulttá nyilvánítani!
Ha valakinek hasonló, horzsolt sérülése lesz a jövőben - megfelelő ellátás esetén - nagyjából arra kell számítani, hogy 7-8 napot kell kihagyni az edzésekből. De egyszerűbb ha nem estek el!
Előzmény: Véres edzés
