HTML

Linkek

A futás olyan hegyek nélkül, mint az élet futás nélkül. Lapos.

Friss topikok

  • athrun: Onedoor Trail a Mecsekben :) (2019.10.01. 07:19) Instant túrák áttekintés
  • Zsalapa: Valamennyi "40 éves hobbifutó" nevében gratulálok! :D (2019.03.13. 14:05) VTM 2019
  • luy123: Készülőben van egy Pilisi Kilátások Kör is, a "Pilisi Kilátások" jelvényszerző mozgalom alapján. (2016.10.20. 15:50) Körző
  • RabiMiki: Csákvár már vááááros! Aztakutyafáját! Gratulálok! :) (2014.10.12. 21:40) VérKör bringával
  • ubp: Egészen kedvet kaptam :) De tudom, hogy milyen sok munka, futás van mögötte! Gratulálok a szép te... (2014.05.11. 22:46) Terep százas 2014

2015 VérKör gyalog

2015.05.14. 15:27 pamutmamut

A két nehezebb már megvolt, már csak gyalog volt hátra. Ez a része nem nagyon motivált. Nem volt benne elég kihívás. De ha már elkezdtem akkor illik befejezni és mint kitalálónak illik megcsinálni mindhárom formában.  Jöjjön hát a harmadik VérKöröm, most gyalogosan. A terv a következő: Gántra (kb. 45 km) érni 5 és fél óra alatt, ebéd az étteremben és utána gyalog 6 óra alatt célba érni. Vagyis az elejét futni, ebéd és tele hassal séta.

5.30-kor indulás, hogy fürdetésre hazaérjek. Mert a Maki nem maradhat piszkos! Lazán könnyedén kocogva elhagyom a várost. Még hűvös van, de vetkőzöm mert elkezdtem izzadni. Nagy szelet jósoltak mára és kevés esőt. Meleg az nincs, de jobb így futni. Térképet, GPS-t nem vittem magammal. Szerencsére fejben van az útvonal. Így könnyű, mondhatjátok. Én meg majd mosolygok a bajszom alatt...

vkor1.jpg

 

Somlót elhagyom és emelkedni kezdek. Jól megy, könnyedén suhanok a fák között. Az emelkedőkbe bele-bele sétálok. Csütörtök van, sehol senki. Csak én és az erdő! Juhéjj! Szarvas-kútnál folyik a forrás, de nem kell töltenem bőven van még vizem. Az első pont 1 óra 52 perc alatt megvan. Kicsit gyorsabb a tervezettnél. 

Mária-szakadékban araszolok felfelé. Hideg van! Sikerül magam lefényképezni esés közben! :-) Pont megcsúsztam és letettem a kezem!

vkor2.jpg

Szép Ilonka forrásnál megtöltöm a tartályom és teszek bele ISO port is. Ellövök pár időzített képet.

vkor3.jpg

Kapberek pusztánál megállok és megkeresem a VTM-en elrejtett kólákat. Még egy csomót itthagytak Csanyáék. Iszom egy pohárral, kicsit didergek ezért tovább kocogok. A VérKör hegyen meglelem a második pontot. Belassított a kólázás (2 óra 57 perc).

A Sárkánylyuk-völgy jól járható. Aszfalton folytatom az utat Kozmáig. Ez most nem esik jól és nem akar vége lenni. A kezem majdnem lefagy a szélben. Miért nem hoztam kesztyűt? Felveszek egy réteget. Elég erős szél fúj, de a fák között nem vészes. Végre kisüt a nap és ettől jobb kedvem lesz. Csákvár előtt hosszú murva, majd jön a betonbunker és már itt is a kód. A vadászkápolnánál megkezdem szólótánc karrierem.

vkor5.jpg

Csákváron a kútnál víztöltés. Mindkét előző alkalommal töltöttem itt. Remélem nem nyújtják be a vízszámlát. Irány a Gém-hegy. Felfelé futás már nem esik jól, de mindjárt itt van Gánt. A Gém-hegy tetején majdnem visszafúj a szél Csákvárra. Mikor érek már Gántra, korog a hasam. Beérek és irány a vendéglő! Leülök egy asztalhoz és kérek egy citromos sört meg egy medvehagyma krém levest. Másodiknak tésztát eszem: bazsalikomos, baconos penne.

vkor9.jpg

 

Közben hív Mejmej, hogy Jerkével közelednek felém. Megvárom őket? Hát jó! :-) Időm mint a tenger. Megjönnek, iszom még egy citromos sört meg eszek egy meggyes-mákos rétest vanília fagyival. Gasztrotúra! Rövid búcsú, este találkozunk a célban.

1 óra 20 perc zabálás után indulok el, de még a kútnál vizet töltök. A faluból kifelé futok vagy 20 métert és rájövök, hogy mindjárt kijön a kaja. Kár lenne érte, ezért inkább nem futok. A következő pontig séta. 8 óra 13 perc alatt tettem meg 52,1 km-t.

Lefelé azért futok egy kicsit a zöldön. Elfog az álmosság, ezért engedélyezek magamnak 3 perc fekvést a fűben.

vkor7.jpg

Nehéz felállni és elindulni. A rejtett frissítő pontnál iszom a kólából egy pohárral és kocogok egy kicsit. Rátérek a kék jelzésre, már  csak lejtőkön kocogok de így is gyorsabb vagyok a tervezettnél.

vkor8.jpg

Elhagyom Kőhányást és hamarosan Gesztesre érek. Iszom a ponton egy kis kólát. Egy év alatt nem ittam ennyi kólát mint ma, de jólesik a hideg, szénsavas, cukros, barna lé.

Gyalog indulok el Oroszlányba, nem sietek mert nem akarok 12 órán belül menni. Az a futó szintidő! Paripa hív, hogy merre járok. Mivel még dolgozik ezért szól, hogy ne siessek mert nem fog odaérni mire beérek. Nem sietek, gyaloglok. Azért nem szeretek sokat gyalogolni mert nehezen mennek a kilométerek. Végre Majkra érek. Lejtő után aszfalt és elérem a várost. Paripa szembe jön bicóval! Az utolsó kilométerek együtt tesszük meg. Közben találkozunk Jankóval, Magyar Zoliékkal. A célban sokan várnak köztük a lányom és a feleségem! Ezt is megcsináltam! 12 óra 8 perc!

Ez volt a legkönnyebb teljesítési mód, mert nem szorított a szintidő. A három teljesítés közül a legnehezebb nekem a kerékpáros volt, mert az nem egészen az én sportom. És a nagy kérdés: Magamnak találtam ki az egészet? Nem is tudom. Talán igen. Szimpatikus ez a táv! Jövőre megint megcsinálom, szerintem futva! Nektek jó felkészülést, sok kitartást és be ne menjetek az étterembe, mert tele hassal nem lesz meg a szintidő! :-)

Eredményem: http://verkor.hu/index.php?old=mostteljesit&ID=372

Szólj hozzá!

Címkék: Vértes VérKör

2015 Gerecse 50

2015.04.20. 08:46 pamutmamut

Mátrabérc Trail helyett a Gerecse 50-et választottuk idén, mert közelebb volt. 5:30 után nem sokkal érkeztünk a rajthoz, de a parkolók már fogytán voltak. A nevezés olajozottan zajlott és 6.00-kor elindultunk. 5-en vágtunk neki az 50-es távnak: Paripa, Misa, Zoli, Pisti és én.

dsc_0339.JPG

Misának és Zolinak az első 50-es túrája volt. Jó hangulatban teltek az első kilométerek. Az idő elég hideg volt és nem vittem széldzsekit. Úgy gondoltam, napközben melegebb lesz. Még a városban megelőztük a tömeget így a János-forráshoz már csak néhány futó társaságában érkeztünk. Terveink szerint idén nem akartuk megdönteni a rekordunkat, csak jól akartuk magunkat érezni.

dsc_0349.JPG

dsc_0343-animation.gif

Viszonylag lassan haladtunk és nem igazán sikerült átmelegednem. Baji vadászháznál még dideregtem.

dsc_0352.JPG

A jéghideg alma sem sokat segített. Pisti előre ment, mondván úgyis beérjük majd. A hideg miatt Paripával felvettük a saját tempót és elhagytuk Misáékat. Beszélgetős kilométerek jöttek. Átbeszéltük a VérKör TT-t és az Oroszlány 60-at. Tardosra érve ittunk a kútnál és irány rétest enni. De rétes nem volt! Katasztrófa! Ezért palacsintát ettünk. Bementünk melegedni az étterembe. Közben Misáék is befutottak. Együtt indultunk el, de az emelkedőn elhagytuk őket.

dsc_0354.JPG

(Paripa bemelegít a táncversenyre)

Kellemes szakasz jött az emelkedőket nagyrészt gyalogoltuk. Pusztamaróton vizet vételeztünk a lajtos kocsiból és futva indultunk tovább. Befogtuk Pistit, lábfájásra panaszkodott. Meghibásodott a sarka. Az emelkedőn ettünk, majd megnéztük ahogy Paripa átmászik egy félig elkorhadt, dülöngélős létrán a kerítés felett. Mi a nyitott ajtót választottuk.

dsc_0357.JPG

 

Hamarosan Héreg jött. Illetve ez így nem teljesen igaz. Mi mentünk Héregre a lábunkon! Odaérve táncra perdültünk!

dsc_0359.JPG

Temetőben vizet vettünk és a rettegett Bányahegy felé indultunk.  Így sokadszorra elég vicces dombocska.

dsc_0362.JPG

Felérve kóláztunk és ismét tánc. A hejehuja a Gerecsében sem állhat le!

dsc_0364.JPG

11 km-es szakasz, nagyrészt jól futható. Megélénkülő szélben néha kockára fagytam. A széldzsekim meg az autóban röhögött rajtam. A szakasz felénél egy zsíroskenyeres pont. Ettünk két szeletet sok sóval és ittunk egy bormentes fröccsöt. Itt még előttünk volt Pityesz. A következő szakaszon megelőztük, de csak azért mert fájt a lába. Koldusszállás előtt volt egy kisebb mélypont, mivel elég jó tempót mentünk kezdtem unni a futást vagy elfáradtam. Nem voltam már elég fitt. Koldusszállás után kavicsos emelkedő és becsatlakoznak a muglik (táncolni nem tudó túrázók).

Kisérti vadászháznál tömeg, rövid sorban állás a pecsétért. Innen már alig 7 km a cél. Autópálya hidat könnyen megtaláltuk mert arra vezetett a túra. Aszfalton Turul. Nemszeretem szakasz, de hát ez van. Utolsó pecsét is megvan és már csak le kell rohanni a 300 lépcsőn. Kerülgettük a 20-as távon indulókat majd leértünk. A városban meg már csakazértsemállunkmeg! Cél 6 ó 34 p. Kellemes fáradtság. Paripával az autónál beszéltük még 10 menne ebben a tempóban. Tavaly szerintem ugyan ezt mondtuk, ugyan itt. :-) Az oklevél nyomtatásra viszont várni kell, mögöttem meg duzzad a sor. A srác meg beszélget. Na mindegy.

Gratulálok Misának és Zolinak, a két első áldozónak! Megint átléptek egy határt (ami csak a fejükben létezett). Elindultak a lejtőn. Innentől nincs megállás!

Összességében jó szervezés volt és még mindig szép az útvonal! Az időjárás is jó volt csak majdnem megfagytam!

Szólj hozzá!

Címkék: Teljesítménytúra Hideg Gerecse50

2015 VTM

2015.03.30. 08:53 pamutmamut

Még tavaly hívott ki Paripa egy versenyre. A Vértesi Terepmaratonon küzdöttünk meg egymással. Nem örültem neki, mert nem volt sok időm edzeni. Hosszú futások megvoltak, de hétköznap alig-alig.

Vasárnap reggel korábban indultunk és ellátmányt (víz, Cola) vittünk ki a Hallgató-völgybe. 8.00-kor a rajtban voltunk (Szár), de már ekkor jelentős tömeg volt.

vtm1_2.jpg

Népszerű verseny hiszen idénnynyitó! A rajtban sok ismerős: Váli Pisti, Priger Pisti, Tamás, Nyiszi, Paripa, Zoli, Slampák, Helga, Szilvi stb. 

vtm6.jpg

Természetesen az Ultra távot (51 km) választottuk! :-) 9.00-kor elrajtoltunk. Normál tempóban hagytuk el a falut. Nagy tömeg futott az erdőben, de azért jól elfértünk. Az első emelkedőn megelőztem Szilvit és váltottunk pár szót. A jégkárok miatt idén nem mentünk fel a kilátóba, ezért kicsit rövidebb lett a táv. Erős tempóban futottunk a gerincen, majd a kék+ -on. Paripa tolta neki rendesen, alig győztem követni. Csákányospuszta előtt mondtam is neki, hogy ez kicsit gyors. Csákányospusztán a pontnál töltöttem egy kis ISO-t a zsákomba és ettem pár falatot.

Paripa ezt nem várta meg, hanem tovább sietett. Pár száz méter hátrányt szedtem mindjárt össze. Üldözőbe vettem, de csak nehezen közeledett. Vitányvár előtt a lejtőn őrült tempóban rohantam lefelé, itt sikerült utólérnem és megelőznöm Paripát. Üldözőből, üldözötté váltam. Szabályosan menekültem előle.

vtm2_1.jpg

A lefeléken próbáltam elszakadni. Engedtem, hogy vigyen a lendület!

Várgesztesen az ellenőrző ponton (24 km) megálltam frissíteni. Ettem és ittam, nem siettem el. Mikor végeztem akkor ért oda Paripa. Nagyjából 2 perc előnyöm volt. Lassan kocogtam felfelé a faluban. Elég gyorsnak éreztem a tempót pedig még a fele hátra volt. Elfutottam az elejét, vagy bírni fogom?! Folyamatosan ez járt a fejemben. Végül eldöntöttem, hogy menni fog ez!

Vérteskozmára (31 km) 3 óra 10 perc alatt értem. Sokkal jobb a tervezettnél. A házak között átkeltem a mezőn, majd a jelzetlen úton le a tervútra.

vtm3.jpg

A jelölések jók voltak. Hosszú aszfaltos szakasz, nem túl kellemes. A Sárkánylyuk völgynél eszembe jutottak Paripa szavai: „Tavaly megfutottam.”. Hát akkor nosza, én is megfutom. Lassú tempóban arasztoltam fölfelé. Viszonylag könnyen meglett.

Új-osztásnál dugókás ellenőrzés. Az utolsó komoly emelkedő jött, a VérKör-hegy. Ez is megvolt. Lefelé még mindig tudtam gyorsan futni. Innen már közel Kapberek puszta. Erre a pontra is mi szállítottuk ki a Cola-t még szerdán. Meg is kóstoltam. A hátizsákba már nem töltöttem vizet, közel volt a következő pont.

Futottam hátra-hátra nézve. Paripa sehol. Ettől a szakasztól féltem, mert ha itt utólér akkor biztosan megelőz. A ponttól kb. 1 km-re görcsölni kezdett a vádlim. Gyaloglásra váltottam. Valószínűleg a túlterhelés miatt volt. Kb. fél perc séta után megint tudtam futni, egész gyorsan. Innentől a célig görcstől-görcsig futottam. Hol többet, hol kevesebbet. A tempó így is elfogadható volt. Minden megállásnál hátra néztem, hogy nem tűnt-e fel az üldözőm. Szerencsére nem láttam.

Hallgató-völgy nehezen jött el. Frissítés után irány a cél. Az aszfalton nem esett jól futni. Számolgattam az időmet. Azt éreztem, hogy igen-igen jó időt fogok menni. Sajnos néha lefelé is bele kellett sétálnom a görcs miatt. A faluba érve utólértem Helgáékat. Ők a maraton távon indultak.

A cél felé közeledve már csak a templomot figyeltem. Tudtam, hogy ott a leágazás ami a célba visz, a végén még megnyomtam és 5 óra 10 perces idővel értem a célba! Ez életem (eddigi) leggyorsabb terepfutása! Eufórikus érzés! Megcsináltam! Alig több mint 6 perces ezrekkel ment végig.

vtm4.jpg

A terep az időjárás és a rendezés is tökéletes volt. Emellett úgy érzem, hogy megtanultam terepfutni. Végre a lejtőkön nem fékeztem, hanem engedtem „gurulni”. Ezt az időt nehéz lesz megdöntenem! :-)

vtm5.jpg

Gratulálok a teljesítőknek! Szép munka volt! :-)

Szólj hozzá!

Címkék: Terepfutás Vértes

Lefagysz 2015 Börzsöny

2015.03.05. 15:53 pamutmamut

Idén végre sikerült rábeszélnem Paripát is, hogy vegyen részt a Lefagyszon. Sajnos péntekre lebetegedett, így megint tudott indulni. Sajnáltam, hogy nem jön. Azért nem mentem egyedül, Dolgos Gyuri, László Szilvi és Fridrich Laci is bejelentkezett az autóba és 6:45-re már a rajtban voltunk Királyréten a Fatornyos Fogadóban.

7:00-kor elrajtolt a mezőny (mint kiderült társaim csak később). Az első emelkedő mindjárt csúszott mint a fene. A szekérút teljes szélességében le volt fagyva. Alig lehetett kikerülni. Gondoltam, ha ilyen lesz végig félúton elcsoffadok. Feljebb sokkal jobb volt a terep. Jó választásnak tűnt a Gore-tex-es terepfutó cipő. Már vagy 2 hete ezen gondolkodtam. Aszfalt cipő vagy terep? Persze ez nem kérdés téli körülmények között, csakhogy az aszfalt cipő kényelmes, könnyű és egész jó recéi vannak a talpán. A terepcipő nehéz és ha belefolyik a víz akkor kifelé már nem megy. Ráadásul nem is igazán kényelmes. Az első emelkedő előtt megelőzött Laci (ami nem csoda).

vulkan-3.jpg

12 Km-nél értünk a Vasedény kulcsosházhoz. A forrásnál ittam vagy fél litert és töltöttem fél litert. Itt előzött meg Dolgos Gyuri. A túra most érintett települést pedig nem mindig szokott. Bizonyára a fagykárok miatt nem tudtak olyan útvonalat kitalálni ami elkerülte volna Nagybörzsönyt. A faluban a kútnál megint töltés, 18 Km körül jártunk. Eddig még jó. A terep jobb mint amire számítottam, sár, hó felváltva de nagyrészt futhatóak a lejtők. Számolgatás indul 17.00-18.00-közé teszem a beérkezés várható idejét.

Jönnek szépen sorban a hegyek. Mivel fölfelé nem futok, meg nem is bírnék ezért viszonylag könnyen veszem az akadályokat. Légüres térben haladok, sehol senki. Mintha egyedül túráznék, de jó ez így. Ismerős kék jelzés, a Vulkántúra útvonala visszafelé. Két sráccal futok együtt. Az egyikük jó nagyot esik a jeges lejtőn de szerencsére nem ütötte meg magát. Egy darabig együtt haladunk, majd elválnak útjaink. Ismerős terep, Magyar-hegy majd Salgóvár. Többen szembe jönnek, ja mert ez egy oda-vissza szakasz. A GPS szerint nem, de mindegy a hegy másik oldala úgyis életveszélyes lenne.

vulkan-4.jpg

Elérem a kereszteződést ahol elválik a rövid és a hosszútáv. Sehol senki, kétszer is megnézem merre kell menni. A kék jelzésen indulok Fekete-völgy felé. Csarna patak völgyében haladok. Vagy 10x keresztezem a patakot, szerencsére nincs megáradva. Valaha volt kisvasút romjai között vezet a jelzés. Elég lehangoló látvány.

vulkan-2.jpg

Elérem a Fekete-völgyi Vilati panziót. Zárva! Itt akartam vizet vételezni az utolsó nagy hegy előtt! 4 deci vízzel vágok neki a Csóványosnak és az utolsó 15 Km-nek. Dolgos Gyuri a patak előtt eszeget éppen. Váltunk pár szót, majd elindulok.

A patak fölött két fa keresztben, valami hídféle. Egyszer már átkeltem rajta, de akkor sem volt szimpatikus. Inkább tőle jobbra a köveket választom. Húzós emelkedő, jól ismerem ezt a szakaszt visszafelé. Majdnem 1 órát szoktunk futni lefelé. Többször meg kell állnom pihenni, nyomomban liheg Gyuri. Útközben megiszom az összes vizem és eszem egy gélt. Kicsit kiszáradtam. Nagyon nehezen megy, de már nincs sok hátra. Szép lassan felérek Magosfára és innen már csak egy köpésre van a Csóványos 938 méteres csúcsa. A kilátót most kihagyom. Gyuri utólér és csináltatunk egy fotót.

vulkan-1.jpg

Irány a cél. A Csóviról lefelé inkább sielés mint futás, egy lépés után 1 méter csúszás. Egész élvezetes lenne, ha nem lenne félig görcsben közben a lábam. Lejjebb elfogy a hó és már közel a cél. Kellemes lejtő, de meg kell állnom sétálni. Az utolsó szakaszt megfutjuk Gyurival.

Világos van, minek hoztam fejlámpát? :-) Az ajtó előtt majdnem dobok egy hátast a tükörjégen.

9 és fél óra lett a vége. Átlagsebesség 5,6 km/h pedig kb. a felét futottam. :-) Jövőre Mátra!

vulkan-5.jpg

 

 

Szólj hozzá!

Kincsesbánya 30 (2015)

2015.01.26. 08:29 pamutmamut

Paripával 6.15-kor indultunk Kincsesbányára egy 30 Km-es teljesítménytúrára. Hatalmas pelyhekben esett a hó, ezért óvatosan közelítettük meg a rajtot. A rajtban alig volt valaki, simán ment a nevezés. 7:30-kor elindultunk. Szeles, hideg idő volt ezért eléggé felöltöztünk. Az erdő gyönyörű volt, mindent friss hó borított.

kincses1.jpg

Mint a gyerekek akik először látnak havat, úgy örültünk az időjárásnak! :-) Ahhoz képest, hogy az előző napokban eső esett, egész jól járható volt a terep. Az első pontnál pecsételtünk és levettünk egy réteg ruhát. A Csurgói-víztározónál hullámok csapdosták a partot. Furcsa volt, tengerre emlékeztetett. 

A következő szakasz volt a leghidegebb. Egy gyér forgalmú aszfalt úton futottunk. Az arcunkba kaptuk a havat, mert természetesen szembeszél fújt! :-)

kincses4.jpg

Pont mint a deltában. Alig láttunk valamit. Szerencsére 2 km múlva már újra erdőben voltunk, ami igen jól fogta a szelet. A második pont a Galya-szurdok bejáratánál volt. Csokit kaptunk. A Galya-patak nagyon meg volt áradva, szinte folyóként hömpölygött a barna vize a havas partok között.

kincses5.jpg

Rövid meredek emelkedő után felértünk a tetőre. Itt találkoztunk Erdei Andrásékkal, akik hárman futottak együtt. Már egy ideje az ő nyomaikat követtük. A bodajki sípáján sílécek nélkül is jól boldogultunk. A faluban megismerkedtünk Kovács Edittel és megtudtuk, hogy nevezett a VérKör TT-re!

A kocsmában ittunk egy laza fröccsöt és irány a kálvária. Metsző szél, hófúvás a dombtetőn, pont amire számítottam. Fáztunk.

kincses2.jpg

Egy jó darabig Andrásékkal futottunk, beszélgettünk. A forrásnál most nem volt pont, csak egy jelszót kellett felírni. Jól futható lejtő után egy emelkedő, ahol tavaly jobbra mentünk, de most balra voltak szalagok. A térkép szerint is jobbra kellene tartani. Követtük a szalagokat és kerültünk egyet.

kincses6.jpg

Talán a jégkár miatt volt lezárva az a szakasz. Kiskertek között vezetett az utunk, majd egy forgalmasabb úton futottunk. Jobb kanyar és irány a víztározó gátja. Paripának megcsúszott a lába és esett egy kisebbet. Pár száz méter múlva én feküdtem bele a 15 centis latyakba. Gondoltam lemosom az út porát! :-) Elértük az utolsó pontot ami megegyezett az elsővel csak más irányból mentünk.

A víztározónál megint viharos szél fújt, pont mint tavaly.

kincses3.jpg

Elindultunk az aszfalton lefelé. Innen már csak 4 Km a cél. Jó tempóban futottuk meg az utolsó kilométereket és beértünk a célba.

Nem voltunk különösebben elfáradva, az erdő csodaszép volt és nekem tetszik az útvonal is a sok aszfalt ellenére. Kemény időjárás fogtunk ki, jól megfagytunk a végére. Jó túra volt, jövőre is megyünk! :-)

Endomondo: http://app.endomondo.com/workouts/462837095/12872993

 

Szólj hozzá!

Címkék: Teljesítménytúra Hideg

VérKör bringával

2014.10.12. 21:18 pamutmamut

Már jó ideje foglalkoztatott a gondolat, hogy kerékpárral is teljesítsem a VérKört. Többen jelezték, hogy szűk a 7 órás szintidő és ez különösen motivált. Idén nem tekertem semmit (futottam), egészen július 15-ig. Akkor ültem először bicóra és betekertem könnyű terepen a 17 Km-re lévő munkahelyemre. Innentől heti 2x bicóval jártam dolgozni, néha nagyobb kerülőket téve. Augusztusban heti 3-ra növeltem az edzések számát. Október 11-re tűztem ki az indulás napját, addigra több mint 1100 Km-t sikerült tekernem. Úgy éreztem, hogy ha komolyabb technikai hiba nem lesz, akkor képes leszek letekerni a 77 Km-t, 1600 szinttel.

Szombaton 7.30-előtt már a csarnoknál voltam, ahol láttam egy autót, tetején bringákkal. Az egyik srác oda jött hozzám, a sportcsarnokot kereste. Zoli és Peti is a Vérkört szerette volna teljesíteni.

vk_rajt.jpg

Mondtam nekik, hogy ha egyezik a tempónk, akkor mehetünk együtt. 10 perc múlva ott is voltak teljes menetfelszerelésben. Leolvastuk a QR kódot, majd indultunk volna. Itt kiderült, hogy a telefonjuk kéri a kódot. Ezt nem írták fel, ezért az E-mailek között kezdtek kutakodni. 1 percet vártam, mivel nem igazán boldogultak, ezért inkább elindultam. 

Jó tempóban haladok Somló felé. Az idő kellemesen hűvös. Rövidnadrág és rövidujjú van rajtam. Majk után a homok majdnem megtréfál, de áttekerek rajta. Hamar Somlóra érek és megkezdem az első mászást a piroson. Nem erőltetem, de azért haladok. Elég jól megy. Az erdőben hűvös van, de nem fázok. A mélyúton szokás szerint elég sok fatörmelék van, óvatosan le lehet menni. Szarvas-kútnál elkészült az esőház. Nagyon jól néz ki kívülről. Megint egy mászás következik, jól ismert terepen, gond nélkül feljutok a tetőre, majd leereszkedem a Vitány-vár lábához. A domb elejét tekerem, majd tolom, aztán megint tekerem. Sok van még hátra, óvatosan megyek. Vitány-vár után egy kis lejtő, majd jön az egyik legkomolyabb mászás. Lassan felcsőrlőzöm magam a tetőre. Még egy kisebb meredek emelkedő jön, majd egy jó kis lejtő. Itt már viszonylag sok avar van. Nem merem nagyon ereszteni, mert már félig-meddig betakarta a gödröket. Aszfalt útra érek és egy traktor jön szembe. Az aszfalt utat balra elhagyva ismét erdőben tekerek, elhagyom a kéket és a kék + -on folytatom. Kisebb emelkedő következik, majd durva lejtő kövekkel, faágakkal. Egy szakaszon jobbnak látom kocogva tolni a bringát. 1 óra 14 perc alatt érem el az első pontot, egy kicsit gyorsabban az időtervemhez képest. Eszem egy nápolyit és folytatom az utat.

A Mária-szakadék egész jól járható. Pár helyen muszáj tolni, de azért sok szakasz tekerhető és nagyon szép. Felérve balra a kék+ -on haladok, mikor szembe jön megint egy traktor. Félre kell állnom. A házak között vezet az út, majd a kerítés után rögtön jobbra egy benőtt ösvényen vezet a kék +. Ezt könnyű eltéveszteni annak, aki még nem járt itt. Rövid emelkedő, majd lejtő. Viszonylag jól járható, könnyebb szakasz. Macska-bükkhöz felérve nagyon kell figyelni a jeleket, mert sok út van. A piros jelzés egy kis ösvényen halad tovább jobbra lefelé. A nagyon sziklás részen inkább tolom, majd felülök. Az útra dőlt fán pont átmegy a bicó, már próbáltam előtte. :-) Kiérek a zöldre és gyors lejtős szakasz után jobbra emelkedni kezdek, igen meredeken. Az emelkedő később enyhül és elérem a második pontot. 1 óra 52 perc. Jobb, mint a tervezett.

vk_2.jpg

Eszem egy banánt és kb. 3 percig a térerőt keresem és meglelem! Telenoros telefonnal mentem és átállítottam, hogy csak GSM hálózatot használjon. Így stabilabb volt a térerő, mint egyébként.

Füves lejtőn ereszkedem az Új-osztáshoz, ahol favágók dolgoznak. Enyhén emelkedő szakasz, majd gyors murvás lejtő. Fordulás balra a Sárkánylyuk-völgybe! Aki még nem hallott róla, annak komoly meglepetést tud okozni. Ez egy olyan lejtő, amin lassabban lehet haladni, mint egy emelkedőn. Karvastagságú ágak, tuskók, kövek mindenfelé. A leggyorsabb módszer az, ha megpróbálsz a bicón maradni és átevickélni valahogy ezen a szörnyűségen. Ez nem könnyű, nagyjából 2 km. (egy fotó a völgyről)

vk_sarkanylyuk.jpg

Utána átvált kövesre, ami össztelós bicó nélkül kirázza a fogadból a tömést! Mire leérsz az aszfaltra, zsibbad mindened. Könnyű aszfaltos szakasz Kozmáig, 19-20 km/órával simán megy. Az erdőből kiérve, a tábla mellett balra egy kis ösvényen folytatódik a zöld jelzés. Nehéz észrevenni. Hullámvasút jellegű szakasz, aztán egy közepes emelkedő és elválok a zöldtől. A sárgán folytatom az utat. Ismét egy kellemetlen lejtő, rengeteg kővel, de azért jobb, mint az előző. Ez egészen az irányjelző tábláig tart, ami jobbra mutat. Gyors szakasz. Jobb- bal kanyarkombináció után megérkezem a harmadik ponthoz. 2 óra 49 perc. Térerő remek, készítek egy-két képet és száguldok Csákvár felé.

vk_3.jpg

A falu elején nyomós kút menti meg az életem, már sokadszor. Eszek egy Sport szeletet és iszom. Csak a kulacsom töltöm meg. Csákváron elnézek egy kereszteződést, 100 m kitérő. Semmi gond, ennyi belefér mondom magamnak. Gém-hegy előtt köves emelkedő, aztán lejtő. Gém-hegyre a zöld jelzés visz, balra fordulok a kanyargós kis ösvényre. Emelkedik, de szerencsére nem túl hosszú. A 4. pont is megvan, térerő alig.

Pár perc mire sikerül megnyitni. Eszem egy gélt és iszom. Irány Gánt. Laza emelkedő a dombtetőre és meredek köves ereszkedés. Valaki hív telefonon, de éppen erősen küzdök, hogy el ne essek! Most biztosan nem veszem fel! Leérek végre Gántra, Csige Fecó a kútnál vár. Sejtettem, hogy valahol elém jön. Mosakszom, eszem, iszom. Kicsit próbálom rendezni a soraimat. 45 km-nél járok és már fáradok. Nem jó jel, sok van még hátra. Elindulunk a Juh-völgy felé. A faluból kifelé, csatornázás miatt útlezárás. Szerencsére átengednek minket. Enyhe homokos emelkedő, egészen jól haladunk. Nemsokára a kék + -on találom magam és megkezdjük a mászást. Lassan tekerek felfelé. Tudom, hogy hosszú az emelkedő. Hosszú, de nem túl meredek, feljebb is elég szelíd marad. Még egy kicsi és fent vagyok. Kitekertem! Felérve megállok egy pillanatra és iszom. Fecót előre küldöm, hogy "húzzon"! Hamarosan elérjük a Z, Z+ elágazást és az 5. pontot. 4 óra 25 perc! Eddig még jó!

Térerő nincs elég, lejjebb megpróbálom és Szentgyörgyváron sikerül (illetve egy kicsivel előtte). Murván tekerünk Mindszentpuszta felé. Futásokból jól ismert terep a célig. Most valahogy közelinek tűnik a vége, pedig még sok van hátra. Mindszenten rövid megálló és magnéziumot veszek magamhoz, mert görcsölget a bal vádlim. Nyomjuk tovább. Mindszent után egy bozótos rész, amit júniusban megmetszettem, de megint benőtte a szeder. Azért át lehet rajta menni, kisebb karcolásokkal. Felfelé egész kifulladok, pedig nem egy nagy emelkedő. Pár kidőlt fán át kell emelni a bicót. Lejtő után éles jobb kanyar és hullámvasút jön. Haladok, de nem túl gyorsan. Azt érzem, hogy megvan a szintidő és tudom, hogy még 2 nagy hegy van hátra. Csáki-várnál egy új tábla és padok. Rövid megálló, muszáj ennem egy gélt, mielőtt nekiindulok. Felfelé lassan, megfontoltan megyek. Fecó előre megy és eldobál néhány faágat előlem, hogy ne kelljen átmásznom rajtuk. Párszor lerakom a lábam és pár métert tolom. A végén fejben feladom és az utolsó 100 métert feltolom. Mindegy, fent vagyok és csak ez számít. Haladós szakasz, egész jó a tempónk. Kőhányásra murvás lejtőn vezet. Óvatosan megyek, nincs kedvem elesni. Átmegyünk a csákvári úton, enyhén emelkedünk. Kb. 1 km múlva balra fordulunk a kék jelzéssel. Meredek emelkedő, faágakkal, kövekkel. Tekerhető lenne, de nem tudok eléggé koncentrálni és elakadok. Tolom pár métert, majd tekerek tovább. Megint tolom, megint tekerek. Ez az emelkedő nem túl hosszú, felérünk. Hatalmas bükkfák között kanyargunk, balra egy nagy lejtő, utána pedig egy kisebb ösvényre váltunk. Annyira sziklás, hogy egy darabon inkább tolom. Végre itt a sárga! Ez már hazai pálya! Feléig tekerem, majd tolom. Itt az utolsó pont. 5 óra 48 perc.

vk_csigematyi.jpg

Fecó hoz nekem kólát és vizet a frissítőponttól. Kifogytam és most nagyon jól esik! Készítünk egy közös képet és elindulunk Oroszlányba. 

25 perc alatt érek be innen, ezt már lemértem korábban. Leérünk a lejtőn, mély homok, valahogy átvergődök rajta. Jobb-bal kanyar kombináció. Fecó előre megy, én meg kiabálok utána! Héééééjjjj! Visszafordul. Defekt! A hátsó kerekem teljesen leeresztett. Fecó egy pillanat alatt nekiáll a cserének. Pumpálni én kezdem, Fecó fejezi be. A kerék a helyén. Kb. 7 percet vesztettem, sebaj még mindig szintidőn belül. Nyomjuk keményen, már amennyire keményen tudom 70 Km után. Majkon páran sétálnak, de félreállnak nekünk. A kastéllyal szemben lemegyünk és kiérünk az aszfaltra. Felfelé taposom a pedált, ahogy bírom! Úgy szuszogok, hogy Fecó hátranéz! Élsz még? Nem szólok, csak megyek tovább összeszorított fogakkal. Innen már lejtő! Rövid városi szakasz után már látom a csarnokot, Renka fényképez. Gyorsan beolvasom a cél kódot. Sikerült! 6 óra 22 perc 33 másodperc. Juhéjj!!! 

vk_gratu.jpg

vk_celbanbicoval.jpg

vk_bicomagasban.jpg

A célban találkozom a reggel megismert srácokkal. Sajnos eltévedtek, mert nem működött megfelelően a telefonon a GPS alkalmazás. Fotó és gratulációk! Csörög a telefon is, Mejmej és a szüleim is gratulálnak! Hátamat a csarnoknak támasztva ülök a földön és élvezem a pillanatot.

Nagyjából ilyesmire számítottam. Az időjárás és a terep is jó volt és a felkészülésem is sikeres volt. Nem adta magát könnyen, de erőfeszítéseimet siker koronázta! Elégedett vagyok az időmmel is. Csige Fecónak külön köszönöm a segítségét! Nélküle nehezebb lett volna!

1 komment

Címkék: bringázás Vértes VérKör

Terep százas 2014

2014.05.11. 09:50 pamutmamut

1050 Km-t futottam idén. Úgy éreztem, hogy jól sikerült a felkészülésem. Május elsejével bezárólag futottam egy 5 napos blokkot (23 Km, 11, 26,11,40), majd jól rápihentem. A versenyre Szilvivel mentünk. A rajtban találkoztam Váli Pistivel, Prieger Istvánnal és Nagy Tamással. Mindannyian a százas távon indultunk. Izgatottan vártuk a rajtot, egymás ugratásával és közös fotózással ütöttük el az időt.

T100 A csapat.jpg

9.00-kor elrajtolt Magyarország leghosszabb terepfutó versenye. Az elején együtt futottunk és beszélgettünk, felszerelésről, felkészülésről. Az első emelkedő után jól futható terep jött. Itt egy kicsit előre mentem. Nemsokára azt vettem észre, hogy a többieket elhagytam és egyedül futok. Elég jó tempóban haladtam és nagyon jól éreztem magam. Vissza kellett fognom magam, mert legszívesebben kifutottam volna a világból. Jó idő volt, a nap elég melegen sütött, de a folyamatos szél hűsített. 

Az első pontig jó tempóban haladtam, alig gyorsabban a tervezett időnél. A pont kicsit előbb volt, mint a kiírásban szerepelt.

 

T100 1.ep.jpg

Ettem két marék olivabogyót, kekszet és banánt. ISO-t töltöttem a tartályomba. A frissítés végén sem érkeztek meg a többiek, hát tovább indultam. Azon gondolkodtam, hogy hol fognak utólérni Tamásék. Ez motivált is, üldözötté váltam, így hát menekültem. :-) 

Az első komoly emelkedő jött, Dobogókőre kellett felmásznunk. Fölfelé azt vettem észre, hogy könnyedén megy. A pulzusom sem szökött az egekbe. Bőven a tervezett időn belül fent voltam a frissítőpontnál. 35 Km és tök jól éreztem magam.

Dömösre lefelé egy gyors szakasz jött. A kövekre figyelni kellett. Jól ment lefelé, néha kicsit belesétáltam, hogy megtörjem a monotonitást.

T100 dobogókrő lefeé.jpg

Egy-egy szakaszon gyorsítottam, majd visszaálltam utazósebességre. Az aszfalt úton átkeltem és folytattam az utat, mikor megbotlottam. Nem volt időm korrigálni, pofára estem. :-) Igazából oldalra és végignyúltam a földön. A bal lábam majdnem görcsbe rándult, ezért egy fél percet mozdulatlanul feküdtem a földön. Közben összeraktam a fejemben, hogy mi történt. Elestem, fájdalom? Alig, semmi komoly. Felültem. Egy srác akkor ért oda, kérdezte, hogy minden rendben van-e. Igennel feleltem. Felálltam és folytattam az utat és megfogadtam, hogy többször már nem esem el! 

Nemsokára Dömösön voltunk. A frissítőponton felismertek. Te vagy a VérKörös? :-) Az olivabogyó itt is nagyon jól esett. Főleg a só miatt. A pont után sétálni kezdtem és megettem az egyik fél szendvicsemet. Vittem magammal sonkás-sajtos szendvicset, ez futás közben nem megszokott, de valami emberi kaja nagyon jól tud esni. Egy szakállas sráccal előzgettük egymást egy ideje. Megkezdtük a mászást a Prédikálószékre. A srácot elhagytam és utolértem két másikat is. Elég jó tempóban sikerült megmásznom a hegyet, a pulzusom alig ment 160 fölé. Felérve csodás panoráma fogadott, a Dunakanyart lehetett megcsodálni.

T100 Dunakanyar.jpg

Kb. 6 km ereszkedés következett Pilisszentlászlóra. 6 óra 30 perc alatt megtettem az 53,9 Km-t. 

Az étteremben volt a pont, levest ettem és folytattam az utat. A tempó elég gyors volt. Azon gondolkodtam, hogy vagy nagy időt futok, vagy összeomlok. Ettől függetlenül folytattam. Visegrád felé futottunk a Bükkös-patak völgyében. A szakállas srác lefelé visszaelőzött. Visegrád előtt egy kis hegyet másztunk meg, mielőtt elértük a pontot.

T100 Visegrád.jpg

Frissítés, majd irány a Fellegvár. A meredek emelkedőn visszaelőztem a srácot! Az aszfalt útra érve lassú kocogással megelőztem 3 embert. Ezután is elég jól ment. Egy jó darabon teljesen egyedül haladtam, sehol senki. Pap-rétnél értem utol Börcsök Andrást. Messziről felismerhető a túrabotjáról. Tudtam, hogy ő jó tempót megy, ezért megpróbáltam követni. Pár kilométer múlva megelőztem. Ezen a szakaszon elég lassan haladtam, sokat sétáltam és elég fáradtnak éreztem magam. András lefelé megelőzött. Másodszor is visszaértem a Kisrigóba 18:50-re. Leragasztottam kezdődő vízhólyagjaimat és ettem még egy csésze zöldséglevest. 

T100 Láb.jpg

Innen még 27 Km volt hátra. Örültem, hogy egy jó szakaszt még világosban tudok megtenni. Egy 13 és egy 14 Km-es szakasz volt még hátra. 2-2 órát szántam rá. Lajosforrás után a zöld háromszögre fordultam és hosszan emelkedni kezdtem. Nem volt gond, ment a kapaszkodás. Lefelé a sziklás ösvényen szánalmasan lassan haladtam, folyamatosan koncentrálnom kellett. Csobánka előtt kénytelen voltam lámpát kapcsolni, a sűrű erdőben már nem láttam a köveket. Az aszfalt útra érve teljesen besötétedett. Elértem az utolsó pontot.

Gyors frissítés után megkezdtem az utolsó szakaszt. A levegő eléggé lehűlt, de nem zavart. Úgy számoltam, hogy jó tempóval 14.00 órán belülre kerülhetek. Mivel elég jól éreztem magam, mindent egy lapra tettem fel és futni kezdtem. Kevély-nyeregre fölfelé gyaloglásra váltottam, 20 perc alatt értem fel. Lefelé futni kezdtem, de rosszul ment a sziklás részen. A szelídebb részen belehúztam. Hamar elértem Pilisborosjenőre, még több mint 1 órám volt. A Köves-bércet kis híján megfutottam. Előttem három futó tűnt fel. Közelebb érve láttam meg, hogy Börcsök András, Szöszi és egy lány. Megelőztem őket. Elérkeztünk a 10-es főúthoz. Itt láthatósági mellényes rendezők biztosították az útvonalat. Átkeltem, majd a szántóföld szélén folytattam. Kb. 100 méter előnyöm lehetett Andrásékhoz képest. A szántóföldet megfutottam, érzésre 5:30-as tempóval. Az aszfaltra érve tovább nőtt az előnyöm. Az aszfalt nagy részét is futottam, majd befordultam az erdőbe. Fényekre lettem figyelmes. Több száz méteres szakaszon gyertyákkal volt kirakva az út mindkét oldala. Nagyon jól nézett ki a vaksötét erdőben. Az utolsó emelkedő jött. Erőltetve mentem fölfelé. Alig több, mint 15 perc alatt megvolt a teteje. Innen már csak pár kilométer és lejtő. Futásnak eredtem! A városban koncentráltam a jelekre, nehogy eltévedjek. Az utolsó emelkedőn egy srác mellém szegődött és mellettem futott, bíztatott. Beszélgetni akart, de levegőt sem kaptam. Még egy kanyar és megláttam a célt. Utoljára bedugtam a dugókát és megkongattam a harangot! Beértem!

Lenyomtam a stoppert! 13 óra 43 perc! 1 óra 5 perccel jobb a tavalyinál. Űridő! Álmomban sem gondoltam volna, hogy ezen a pályán ilyen időre vagyok képes. Jól sikerült a felkészülés, a frissítés, az erőbeosztás. Elkaptam a fonalat és nem engedtem el egészen a végéig. Életem egyik legnagyszerűbb futása volt! Ez az én napom volt.

Eredmények: http://terepfutas.hu/versenyek/idei-versenyek/terepszazas/eredmenyek-vegleges

 T100-megcs.jpg

 

T100-okl.jpg

4 komment

Címkék: Terepfutás T100

Gerecse 50 (2014)

2014.04.20. 11:46 pamutmamut

Gerecse 50 a nagy klasszikus. Közel van és jó az útvonalvezetése. Nem tudom hányadszor megyek, de nem is érdekes. Jövőre majd összeszámolom, ha lesz kedvem. 

Fél 6-kor már alig van parkoló, még éppen elcsípünk egyet. Nem neveztünk előre, de nem is volt baj, mert sor állás nélkül is gyorsan megy. A rajtoltatás azonban már nem zökkenő mentes. Jó hosszú sor áll a rajtnál. Idén új vonalkódos technikával mérik a rajt-cél időket. Rajtnál le kell olvasni a vonalkódot.

G50-rajt.jpg

Mivel szűk a hely, elég lassan megy. 6:11-kor sikerül elindulni. Rögtön futásnak eredünk Paripával. Megpróbálunk minél több embert megelőzni a szanatórim utáni szűk ösvényig. Nem sikerül mindenkit, de szerencsére elengednek minket.

János-forrás után jön az első emelkedő. Felét megfutjuk, majd séta. A hivatalos útvonalon megyünk, életemben most először. Eddig az előttem lévőket követve mindig rossz felé mentem itt. Szép rész, kicsit hosszabb és több a szint. Sziklás emelkedő előtt utólér minket Váli Pisti. Nagyon jó formában van. Egy jó darabon együtt futunk. Jó a tempó, kellemes hűvös idő van. Sárga jelzésen gyors gyaloglásban megyünk fel és a tetőn futni kezdünk. A murván könnyedén futunk lefelé, én egy kicsit előre megyek, Paripa követ engem. Körtemplomnál megkapjuk a második pecsétet.

Az erdő hihetetlenül zöld, a madarak énekelnek. Ki az, aki ilyenkor otthon alszik a pihe-puha ágyában és miért? Mivel már megelőztük a gyalogosokat, alig van valaki előttünk. Teljesen más így a Gerecse, még a jelzéseket is figyelni kell. Suhanunk a fák között és nagyokat szippantunk a friss levegőből. Könnyű szakasz, sok lejtővel. A Gorba-tető előtt egy srác utánunk kiállt. Szerinte ki kéne menni az aszfaltra. Igaza van, a tömeg arra szokott menni, de a hivatalos útvonal nem arra vezet. Ő is velünk tart inkább. Hosszú aszfaltos lejtő, visszafogottan futjuk meg. Tardoson a következő pont. Mivel rétes nincs, pecsételés után megyünk is tovább.

Sétálunk egy kicsit és eszünk. A kútnál iszunk és folytatjuk az utat. Hátunk mögött feltűnik Nagy Tamás és Prieger István. Váltunk pár szót és egy darabon együtt haladunk, majd előzgetjük egymást. Végül Tamásék ellépnek tőlünk. Mi a saját tempónkban folytatjuk. Szép szakasz ez, hullámvasút a széles erdei úton. Gyönyörű a bükkerdő.

G50-sziklás.jpg

 Sziklás lejtő és már lent is vagyunk Pusztamaróton. Lajtos kocsinál két korty vizet veszek magamhoz és futásnak eredünk.

Kis híján megfutjuk ezt az emelkedőt is. Az egyik kedvenc szakaszom a mező az esőházzal. Pillanatra megállunk és bemutatom tökéletes mérlegállásom az erdei állatoknak. Tetszik nekik.

G50-mérleg.jpg

Innen már nem sok van Héregig. Szokás szerint vizet töltünk a temetőben.

Irány a Bányahegy. Az elején futunk, a meredekebb részeken pedig gyaloglunk. Itt nincs értelme erőltetni, mert alig gyorsabb, mint gyalog.

G50-bányahegy.jpg

Elég gyorsan letudjuk a meredek emelkedőt. A tetőn futunk egy keveset a pontig. Ezzel a szintek jelentős részét letudtuk. A ponton kólát iszunk és eszünk 1-1 gélt.

G50-bányahegyParipa.jpg

Most én is lemon fresh gélt tolok, de nekem annyira nem jön be. Paripának ez a kedvence.

Megkezdjük a leghosszabb szakaszt. Lefelé alacsony pulzus és flow!!! Kb. 10 percig tart, amíg a cukor fel nem szívódik a kólából. Utána már nem érzem magam valami fényesen, de azért futok, mert futni kell. Követem Dávid Csabát, aki a lejtőn megelőzött és szép lassan elszakad tőlünk. Lefelé elég poroszkálós tempót tudunk csak futni, ezen van mit fejlesztenünk. A nagy mezőre érve kevés gyaloglás ami jól esik. Aztán vissza az erdőbe a szűk kacskaringós ösvényre. Utólérjük Csabát és együtt futunk, szigorúan követve a kéket. Rövid aszfaltos emelkedő és elérjük a vértestolnai műutat. Jól esik megállni. Eszünk egy sós zsíroskenyeret és iszunk két pohár szódát. Jól esne leülni, de nyomjuk tovább. Hullámvasút nehezíti a haladásunkat, az emelkedőkön már össze kell szorítani a fogam. Bazalt a talpunk alatt, ez már jó jel. Végre megérkezünk Koldusszállásra. Kb. 40 mp-et töltünk ott és Paripa sétálni kezd. Jó sokat pihentünk.

Eszünk valamit és futni kezdünk a murván. Egyre nehezebben megy. A múlt heti Mátrabérc még kicsit bennem van. Néhány szitokszó is elhagyja a számat (Macska rúgja meg!). A meredekebb részen gyaloglásra váltunk. Erőltetve haladunk felfelé, becsatlakoznak a 20-as táv résztvevői. Tömeg a Kisréti vadászházig. Gyors pecsételés és megyünk tovább

Nehéz elindulni, de futni kezdünk. Erős a tempó, pattog a fogzománc. Közel a cél, menni kell. Megfutjuk ezt a szakaszt egészen az autópálya híd előtti emelkedőig. Ismét egy ellenőrző pont.

Az utolsó emelkedő, aszfalton a Turulig. Az elején futunk, majd gyaloglunk. Megelőzünk pár embert. Felérve futás, nehezen megy. Jó lenne belesétálni, de megyünk tovább. Utolsó pontot is elérjük.

Innen már csak a lépcső van hátra. Erősen koncentrálva simán lejövünk, a városban még egy lapáttal ráteszünk. Szembe már Tamásék sétálnak. Pacsizunk és befutunk a célba. 5:46 perc. Nem rossz.

G50-célban.jpg

Jó kis futás volt, kellemes időben. Az eső már nem kapott el minket. Így korán indulva, elkerülve a tömeget élvezhető a G50. Szerintem jövőre is jövünk és futunk egy 5:30-ast! :-)

u.i: Misa, itthon a lépcsőn jöttem fel!!! Tanúm is van rá! :-)

Szólj hozzá!

Mátrabérc Trail 2014

2014.04.14. 08:38 pamutmamut

Mátrában futni. Hát igen. Aki még nem tette, próbálja ki. Komoly szintek, sziklás terep. A tavalyi dögledezés után revansot venni érkeztünk a 2014-es Mátrabérc Trail-re.

A rajt 05:30-kor volt Sirokról. Idén úgy döntöttünk, hogy nem alszunk ott hanem hajnalban (éjjel) utazunk. 01:15-kor csörgött az óra, rövid készülődés után felvettem Paripát, Pistit majd Tatabányán Szilvit. Az éj leple alatt robogtunk a Mátra keleti oldalához.

05:30-kor elrajtolt a Trail népes mezőnye. A rajtban 3 fok volt és majdnem sötét. Lámpát nem vittünk, mert csak az első 10 percben lett volna rá szükség. Azt meg kibírjuk félvakon is, maximum kitörjük a bokánk. Nem öltöztünk be nagyon, de egy réteget ledobtunk és rövidujjúban folytattuk. Az első komoly emelkedők után szétszakadt a mezőny és már a saját tempónkat tudtuk futni Paripával. Pisti kicsit lemaradt, Szilvi pedig csak később indult a túrázókkal. Visszafogott tempóban haladtunk a Kékes felé és gyöngyörködtünk a felkelő nap fényeiben. Az egyik hegy követte a másikat, közte jól futható lejtőkkel. Nem egyszerű erről az oldalról a Kékes, mert rengeteg kisebb-nagyobb hegyet kell közben megmászni. Oroszlánvárnál volt az első ellenőrző pont. Leolvasták a rajtszámon lévő QR kódot és ittunk egy-két pohár vizet.

folfele.jpg

Hiába ettem otthon, az autóba és rajt előtt, már megint éhes voltam. Nyomtam befelé a csokit és a műzli szeletet. 4 szeletet vittem magammal és a Kékesig mindet megettem! Máskor ennyi kajával kibírok 40 Km-t is, most 20 alatt elfogyott. Nem aggódtam mert tudtam, hogy jó ellátás lesz a pontokon.

paripa2.jpg

A Kékes előtt sziklás rész idén is nagyon tetszett. Kellemes beszélgetős tempóban haladtunk rajta 145-ös pulzussal.

folfele2.jpg

A visszafogott sebesség ellenére 3 óra 7 perc alatt megvolt a Kékes. Jól éreztük magunkat. Ettünk-ittunk és felvettünk egy réteg ruhát mert fent hideg volt. Kértem egy egész banánt amit magammal vittem tartalék kajának. Indulás előtt Pisti is felért, alig 4 perc lehetett a különbség köztünk.

Lefelé megfontolt tempót választottunk. A sárga jelzést eddig csak felfelé ismertem, lefelé legalább annyira rossz volt. Iszonyú meredek és csúszós. A Kékesről indultak a Hanák Kolos túra résztvevői. A jó idő miatt szép számmal indultak túrázók, megkezdtük a kerülgetésüket. Egy szakaszt erősebb tempóban futottunk majd Paripa tanácsára visszavettünk. Közben a nap is kisütött és egyre melegebb lett. A Galya-tetőre vezető emelkedőt nagyrészt gyalog tettük meg és a tervezett idő előtt pár perccel érkeztünk a frissítőponthoz (29,3 Km). Indulás előtt Pisti beért minket, nem nőtt a hátránya.

Könnyebb szakasz jött, jól futható ösvényekkel.

paripa3.jpg

A Muzsla túra Galya-tetőről indult és még több túrázó volt az útvonalon. A szűk ösvények miatt sok helyen nehéz volt őket kikerülni. Ágasvárra felfelé erős tempót mentem, sorra hagytam le a futókat, túrázókat. Paripa is lemaradt kissé. Lefelé bokatörő sziklás ösvényen futottam, illetve néhol csak próbáltam. Szoknom kell a durva lefeléket, mert túl sokat fékezek. A lejtő szelidebbé vált és elértük a turistaházat. A csapnál megmostam az arcom és robogtam Mátrakeresztes felé. A faluban volt az utolsó ellenőrző pont. Feltankoltam a hátra lévő 13 Km-re. Paripa nem ért oda míg frissítettem, ezért elindultam.

Furcsa módon még mindig jól éreztem magam. Keményen nyomtam fölfelé a Muzslán. Sorban előztem meg a futókat. Minden egyes előzés erőt adott, még jobban toltam. Közben ettem egy gélt. Viszonylag könnyen felértem, alig több mint 1 óra alatt.

muzsla.jpg

Innen már szinte csak lefelé kellett futni a célig. Ittam egy kortyot és megkezdtem az utolsó szakaszt. Erős tempóban futni kezdtem. Pár embert itt is megelőztem. A kisebb emelkedők sem okoztak problémát, sorra megfutottam őket. Megláttam Szurdokpüspökit. Flow! Szökeltem a sziklás terepen. Egy láthatatlan sziklában sikerült majdnem eltörnöm a lábujjam. Ráadásul a bal vádlim majdnem görcsbe rándult, ahogy kompenzáltam a megbotlást. Káromkodtam, de nyomtam tovább. Ráfordultam a patak völgyre. Kellemetlen szűk ösvény. A patakon átkeltem és egy futót előztem aki vizet kért. Alig volt már nálam is, de azért odanyújtottam a Camelbak csövét. Nem fogadta el. Megnyugtattam, hogy nincs már 2 km a célig. Ezt már végig kell futnom. A szőlők között még egy előzés. Aszfalt a lábam alatt, egy bal kanyar és ott a cél! 8 óra 15 perc! Jihhááááá! (Muzsláról 41 perc alatt leértem!)

Maradt bennem még némi energia, de nem bántam. Végig élveztem, sehol egy holtpont. Lazán, könnyedén futottam, 145-ös átlagpulzussal. Jól sikerült! 

Jéghideg vízben lezuhanyoztam és buszra száltam. Visszaszállítottak a rajthoz ahol az autó várt. Innen visszamentem Szurokpüspökire a többiekért. 19.30-ra értünk haza. Hosszú nap volt, de megérte korán kelni.

A szervezés teljesen rendben volt! Köszönjük a lehetőséget!

Szólj hozzá!

Címkék: Terepfutás Mátra Mátrabérc

Vértesi terepmaraton 2014

2014.03.31. 16:51 pamutmamut

A tavalyi embertelen körülmények után, idén ragyogó napsütés és száraz pálya várt minket a Vértesi terepmaratonon. Az autó hőmérője induláskor 3 fokot jelzett, de a rajtban már meleg napsütés volt. Korán érkeztünk és Paripával felállítottuk a rajt-cél kaput. Átvettük a dugókát (időmérő), rajtszámot, majd átöltöztünk. Sok ismerős volt a rajtban, népszerű verseny a terepfutók körében.

9:00-kor elrajtolt a mezőny. Idén a maratoni távon indultam, Paripa pedig az ultrán. Az időtervem 4:45 perc volt, amihez erős tempót kellett menni. A faluból (Szár) kifelé beszélgetve haladtunk. Viszonylag nagy tömeg volt, de nem zavartuk egymást. Az első komoly emelkedőn gyaloglásra váltottunk. Könnyedén megvolt a tető, majd futás a toronyig. Az első időellenőrző pont érintése után a gerincen futottunk, nagyjából sík terepen. Csak egy kulacsot vittem magammal, 6 deci vízzel és két gélt. A meleg idő miatt rövidujjú, rövidnadrágban futottunk, ami jó választás volt. Jól ismert terepen haladtunk, a Macska-bükknél a kék keresztre váltva folytattuk az utat. Egy kis hullámvasút után Körtvélyespuszta és a K+ -on emelkedő. Mivel bőven a tervezett időn belül voltunk, gyaloglásra váltottunk. 

Csákányospusztára 1 óra 22 perc alatt értünk (tervezett 1:35). Ittam 3 deci ISO-t, és teletöltöttem a kulacsom. Banánt, olivabogyót és nápolyit ettem. Nem siettem el a frissítést, Paripa már el is indult mire végeztem.

VTM_önarckép.jpg

Mária szakadékon felfelé megbeszéltük, hogy kicsit gyors ez a tempó és vissza kell fogni magunkat. A Vitány-vár előtti emelkedőn elhagytam Paripát, kb. 100 méterrel tovább futottam és csak a legvégén kezdtem gyalogolni. Innen egyedül folytattam az utat. Vitány-várnál újabb időmérő, majd lefelé a meredek zöld háromszögön. Nagyon csúszott, de épségben leértem. Az allergiám nem sokat segített, a virágzó fák miatt folyamatosan folyott az orrom. Orron át alig kaptam levegőt, így szájon át vettem! :-) A kék jelzésen haladtunk Gesztes felé. A meredekebb emelkedőkbe bele-bele gyalogoltam, de a sík és a lejtős szakaszok jó tempóban mentek. Gesztesre érve (24,4 Km) már éreztem, hogy bent leszek a tervezett időn belül. 2 óra 38 percet mutatott az órám. A kútnál vizet engedtem a fejemre, mert már elég meleg volt. 

 A K+ -on óvatosan emelkedett a pálya. Az elejét lassú tempóban megfutottam. A meredek részen gyaloglásra váltottam. Hosszú meredek emelkedő volt. Küzdöttem felfelé. Felérve ittam és kicsit kifújtam magam. Lefelé futottam. A zöld jelzésre váltottunk és újabb emelkedő jött. Ez már valamivel szelídebb, a VérKör-hegyre vezet. Fölfelé találkoztam egy sráccal, akinek vádli problémái voltak. Lefelé elhagytam. Kapberek pusztai pont előtt enyhe emelkedő volt, nem bírtam megfutni. Gyalogolva érkeztem a pontra, eléggé megtörve. Egy kis darab banánt tudtam letuszkolni a torkomon. Ettem sót és ittam kólát. A kulacsba vizet töltöttem és gyalog indultam tovább.

Innen 11 Km volt hátra. Majdnem sík szakasz várt rám egy-két huplival. Futni kezdtem és nagyon jól ment. 5:30-as tempóban ügettem a cél felé. 1,5 km múlva meg kellett állnom. Gyalogoltam 1-200 métert. Utána megint jól ment. Lassabban nem esett jól futni, de ezt a tempót meg nem bírtam folyamatosan. Összességében lassúnak tűnt. Menet közben megettem egy gélt és ittam rá vizet. Az utolsó pont is eljött végre.

Só és kóla, vizet töltöttem. Az aszfaltos szakaszt megfutottam, még rengeteg időm volt. A szűk bozótos ösvényen gyalog, majd futás lefelé. Megelőztem egy srácot. A város előtt egy kis séta, erőgyűjtés. Az utolsó szakaszt jó tempóban teljesítettem és beértem a célba. 4 óra 22 percet mutatott az órám! 

Leültem és szuszogtam. Kellett hozzá egy kis idő mire fel tudtam fogni. 6:30-as kilométerekkel, 9,3 Km/h -ás átlagsebességgel futottam le a 40,5 Km-es távot 1000 méter szinttel. Tökéletes! :-)

Lezuhanyoztam és a helyi kiskocsma teraszán citromos sört szürcsölve vártam a többieket. Paripa is befutott 5 ó 55 perces idővel az ultratávon (52 Km). Nagyon szép időt ment.

A szervezésre nem lehet panasz, Csanya és csapata kitett magáért. Jó jelölés, kiváló frissítés volt. A hangulat is jó volt, sok ismerőssel találkoztunk. Jövőre is megyünk!  

 VTM_verszállítás_1.jpg

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: Terepfutás Vértes

Maratonfüred 2014

2014.03.24. 14:22 pamutmamut

Megint egy aszfaltos verseny. A terep versenyeket jobban kedvelem, de azért az aszfalt se rossz. Terepen belesétálok ha úgy gondolom, főleg az ultra távokba. Az átlag pulzus alacsonyabb. Maratonon futni kell, nincs mese. A Maratonfüred azért jó mert nincs tömeg és nincs meleg. Kivéve idén mert idén nagyon meleg volt! :-)

Előző este Badacsonytomajon aludtunk. Este pizzát vacsoráztunk. Reggel komótosan készülődtünk, rajt előtt 50 perccel értünk oda. Ragyogó napsütéses idő volt gyenge széllel. Átvettük a rajtcsomagot, benne fekete futópólóval. Tavaly is feketét adtak! Nem a legjobb színválasztás. :-(

Rajt előtt bemelegítés, egy-két fotó. Idén hárman vágtunk neki. Helga, Paripa és én. Mindhárman rutinos maratonisták vagyunk. Helgának a második, nekem a negyedik Paripának meg kb. a századik! :-)

maratonfüredrajt.jpg

Egymás után indítottak minket, az előzetesen leadott időknek megfelelően mert az elején szűk a pálya. Pulzus alapján terveztem futni az első 10 Km-ben, 145 alatt akartam tartani. Paripa már itt meglépett és úgy számoltam 5 percesekkel nyomul. Nekem ez gyors volt, lemaradtam. Terveim szerint a végére tartalékoltam egy kis plusz energiát. Rövid ujjú, rövid nadrág is soknak bizonyult. Meleg volt. Az első frissítőponton ittam is 4 decit és locsoltam a fejem.

10 Km-től 150-re engedtem a pulzust. Ez csak arra volt elég, hogy ne lassuljak. 15-től -25-ig 155 volt a határ. Nem éreztem az erőt. Futottam, de kicsit nehezen ment. Folyamatosan frissítettem. A szokásos igen gyenge kínálat volt a frissítőpontokon. Víz, iso, banán, szőlőcukor. 8000 Ft-os nevezési díjba beleférhetne egy kis nápolyi és sós keksz. Vittem magammal két gélt, amit a végére tartogattam.

25 Km után már nem figyeltem a pulzust, csak érzésből futottam. Egy kicsit tudtam gyorsítani. 30-nál benyomtam az egyik gélem. Érzésre 5 perces ezrek mentek. A lassabb kezdés miatt a rettegett "fal" még nem jött el. Az utolsó frissítőpontot már nagyon vártam. Aszófőn a falu végén volt. Itt ismét egy gél és ittam ISO-t, vizet. A fejemre is öntöttem egy pohárral. Nem nagyon akaródzott elindulnom. Elveszítettem a motivációt valahol útközben.

Futottam, de lassabb tempóban. Itt már éreztem, hogy nem fogom tudni utolérni Paripát. A hosszú egyenesekben sem láttam és a tempóm is lassú volt hozzá. Folyamatosan az órát néztem és számoltam mennyi lehet még hátra. Nehezen ment. 38 Km után feladtam fejben és gyalogolni kezdtem, 100 méter után ismét futottam. 40-nél megint egy kis séta. A végét már becsületből megfutottam és 3 óra 48 perc alatt teljesítettem a 42,2 Km-t. 

maratonfüredcél.jpg

Ez is megvolt, gondoltam magamban. 3 óra 45 percet terveztem és alig futottam rosszabbat. Nem voltam elégedett, de csalódott sem. Lefutottam. Nem volt életem legjobb, se a legkönnyebb maratonja. Egy volt a "sok" közül. Megint megtanultam, hogy egy maratont sosem lehet félvállról venni. Egy maraton mindig komoly kihívás, sosem könnyű. Izomlázam alig van és az izületek is rendben vannak. Most a keringésem volt a gyengébbik láncszem.

A szervezést nem volt rossz. Az útlezárások mindenhol rendben voltak és a jelölések is. A rajt és a cél is zökkenőmentes volt. A rajt és befutócsomaggal is elégedett vagyok. Egyedül a menet közbeni ellátás volt gyenge.

Paripa egyéni rekordot döntött 3 ó 39 perccel! Gratulálok!

Szólj hozzá!

Címkék: Maraton

Pilis Lefagysz 2014

2014.02.23. 19:44 pamutmamut

A Lefagysz túrák mindig különlegesek számomra, évek óra részt veszek rajtuk. Jaat remek útvonalakat talál ki és a február végi időjárás szinte mindig kemény a hegyekben. Idén hó nem volt, de több napos esőzés készítette elő a Dunazug-hegységet. 

4 óra után keltem pár perccel és 6:40-kor már Pilisszentléleken voltam a rajtban. Sok ismerős arc fogadott. A nevezés olajozottan ment és 7:00-kor Jaat elindítottam a mezőnyt. Már az első emelkedő nagyon csúszott a sár miatt. Tömött sorban haladtunk, előzni nem lehetett. Nem is bántam, hogy van egy kis bemelegítés. Az emelkedőn mindjárt vetkőztem is, mert kellemes szélcsendes idő volt. Fekete-hegyről lefelé a meredek lejtő iszonyúan csúszott. Sikerült is elesnem és összesároznom magam. Egymás utánban három komoly emelkedő jött. Kicsit nehezen ment a felfelé,elszoktam a hegyektől. A Vértesben szaladtunk 25-35 Km-t az elmúlt hetekben, de a durva szintekre ez nem készít fel megfelelően. Menet közben több ismerőssel beszéltem pár szót. Főként a Vérkörről kérdezgettek. Jó volt hallani a véleményeket, sokan tervezik teljesíteni.

lefagysz1.jpg

Simon halála emelkedője volt a harmadik komoly emelkedő a túrán.. A sziklás rész különösen tetszett.

lefagysz2.jpg

Ezután elvált a rövid és a hosszútáv. Én a hosszún folytattam. Párás ködös idő volt, de eső szerencsére nem esett. A zöld jelzésen egy szusszanásnyi szünet következett, a Pilis-tető előtt. A szerpentin könnyedén ment. Sétáltam felfelé és egy-két helyen keveset futottam is. Alig, hogy felértem DonRazzino csörgetett meg és figyelmeztetett, (Köszi!!!) hogy ne a GPS tracket kövessem, mert az nem visz be mégegyszer a Pilis-nyereghez. Kicsit másfelé ment a túra, mint az előzetes kiírás. 

lefagysz3.jpg

5 óra alatt értem Dobogókőre, ami nagyjából 30 Km-nél volt. A turistaházban töltöttem vizet, lemostam arcomról a sót és ittam egy alma fröccsöt. Ezután átsétáltam a Matyi büfébe (amit rólam neveztek el) és ettem egy hot-dogot. Ereszkedni kezdtem, de kissé nehezemre esett a futás. Lehet, hogy meg kellett volna rágnom a hot-dogot? Sáros szakasz jött, majd leértem Pilisszentkeresztre. A falu szélén jobb kanyar és irány a szurdok. Kellemes túraútvonal, ami egy patakvölgyben haladt. Számos fahídon kellett átkelni a patak fölött, szép rész. 

lefagysz5.jpg

Kék+ jelzésen folytattam az utat és egy újabb emelkedő jött. A forrásnál ittam egy keveset és levetkőztem. Rövidujjúban folytattam. A következő szakasz nehezen ment. Már tiltakozott a testem az emelkedőknél. Összeszorított foggal, de mentem fölfelé. Küzdöttem, de tudtam, hogy a holtpont egyszer végetér. Prédikálószék előtt már jobban éreztem magam. Örültem, hogy felértem, innen már csak egy nagyobb emelkedő volt hátra. Lefelé sem volt könnyű, sok helyen nagyon csúszott. Erősen koncentrálva viszonylag lassan ereszkedtem, de gond nélkül leértem. 

lefagysz8.jpg

Jól haladtam, a tervezett időnél kicsit gyorsabban. Elérkezett a Rám-szakadék.

lefagysz9.jpg

Már elég régen jártam itt. A korlátoknak, létráknak köszönhetően jól lehetett haladni benne. A végét kicsit átépítették, azóta mióta itt jártam, másfelé vezették ki a túrautat. Ekkor már 9 órája úton voltam. Nem egész 7 km volt hátra. Úgy döntöttem, beleadok mindent és megpróbálok 10 óra alatt beérni. Megittam a maradék vizem és nyomtam, ahogy bírtam. Mély sár, kidőlt fák voltak még az út vége felé, de már nem tudott megállítani. A faluban még egy kis aszfalt levezetésnek és lenyomtam a stoppert. 9 óra 55 perc alatt lett meg az 57 Km és a 2660 méter szintemelkedés. 

Jó volt végre leülni és megenni a gulyást, ami nagyon jól sikerült! Elégedett vagyok ezzel az idővel, ezen a terepen.   A szintekre még edzenem kell, mert ma délben fájdalmas volt a lépcsőzés, az izomláz miatt.

Jövőre a Börzsönyben fagyunk le!

u.i.: A sárról csak annyit, hogy a cipőmet és a kamáslit lemostam itthon a csapban még szombat este. A csap eldugult és szedhettem szét a lefolyót ...

Szólj hozzá!

Címkék: Teljesítménytúra Lefagysz

Kincsesbánya 30 (2014)

2014.01.25. 17:52 pamutmamut

A Bakony kevésbé ismert részén rendezik ezt a túrát. Tavaly voltam rajta először és mivel tetszett, idén is elindultam. Jó mert közel van így kevesebbet kell utaznom és ezzel kevesebb káros anyagot bocsát ki az autóm is. 

A rajtban tömeg fogadott, a -7 fokos hideg és szél ellenére is sokan eljöttek. A nevezés lassan zajlott, több mint 15 perc kellett ahhoz, hogy elindulhassak.

rajt_2.jpg

7:40-kor kocogni kezdtem. A talaj fagyott volt és kevés hó borította. Ropogott a talpam alatt. Szeretem ezt a zajt. Egy kisebb hegy után hosszú jól futható szakasz, majd itt is az első pont.

1ep.jpgPontőrök meglepődnek a rajtszám láttán, kérdezik hány embert előztem meg. Nem számoltam. Kapok egy almát amit futás közben majszolok. Hosszabb aszfaltos szakaszon csontig hatoló szembeszél. Kissé fázom, de nem öltözök fel. Balra letérek és megkezdődik a túra legszebb része a Gaja-szurdok. Mindjárt az elején elérem a második pontot. Nem irígylem a pontőröket, kemény lesz pár órát állni a szélben. Cerbonát kapok, elrakom.

2ep.jpgÁtkelek a hídon majd megeszek egy félig fagyott sport szeletet amit magammal vittem. Iszom is a tartályomból, az ISO-t vissza kell fújni különben megfagy a csőben! A szurdok végén éles jobb kanyar és egy rövid, de húzós emelkedő. Fölfelé megelőzök két lányt. Sípályán lefutok a faluba. Még áll a sípálya felvonója de látszik, hogy rég nem használták. GPS-el haladok, így nem kell tájékozódnom. Kényelmes.

bodajk.jpg

A vendéglő hátsó sarkában pontőr. Pecsétet és sport szeletet kapok. A helyiek már söröznek, hiszen elmúlt már 9 óra. :-) Nem időzök, futás tovább. A második utcában jobbra fordulok és irány a kálvária. Tetszik.

kalvaria.jpgA metsző szél már kevésbé. Szinte fáj!

kalvaria2.jpgGyors fotó és futás tovább. Elhagyom a falut és a negyedik pont felé haladok. Az erdőben a szél is szelídebb. Az Alba-regia forrásnál megvan az utolsó előtti pecsét is. Benyomok egy csokit, ez már bevisz a célba. Kis lefelé, majd balra föl a piros háromszögön. Keményen nyomom, lihegek fölfelé. A lejtőn szedem a csülkeimet, 4:30-asokkal száguldozom. Sehol senki, jó így futni. Hamarosan becsatlakozott egy rövidebb táv és vele sok túrázó is. Már látszik a víztározó, átfutok az úton majd fel a gátra. Becsali büfében már söröztem régebben, de most nem állok meg. Kinek kell ilyen hidegben a sör? A zsilipnél orkán és fél méteres hullámok. 

to.jpg

Elfutok az 5. ponthoz ami megegyezik az elsővel. Nagy tömeg a ponton, és 1-2 perc sorban állás. Ennyi belefér. :-) Közel a cél és jön egy hosszú aszfaltos szakasz. Megfutom 5:30-as ezrekkel. Jobbra letérünk és megint meglepődök, pont mint tavaly. A falu közelebb van mint hittem. Már látszik a cél. Az órámra nézek és alig hiszem el 2 ó 43 perc alatt bent vagyok. Nem volt ez 27 Km. Most először érzek ilyet egy túra után. Kevés volt, futnék még.

A célban még az okleveleket írják, szerencsére az enyém már kész. A sok aszfalt ellenére jó túra volt, sok szép részt érintett. Nagyon jól, könnyedén ment és délben már a húslevest szürcsöltem! :-)

u.i.: Találós kérdés: Hány csokit vittem haza, ha otthonról 4-el indultam el? 

1 komment

Címkék: Teljesítménytúra

VérKör, a kezdetek

2014.01.13. 12:45 pamutmamut

Két évvel ezelőtt egy kerékpáros magazinban olvastam egy túráról amit az Alpokban lehet teljesíteni. A túrán bármikor lehet indulni és egy megadott útvonalon kell végigmenni. Az útvonalon acél oszlopok vannak elhelyezve és ha jól emlékszem lyukasztással lehet igazolni a teljesítést. A túra végén pedig kézzel készített festett köveket adnak a teljesítőknek.

Ekkor kezdtem el gondolkozni egy hasonló kör létrehozásán a Vértesben. Mivel Oroszlányon lakom (a Vértes lábánál) ezért nyilvánvaló volt, hogy a túra a szülővárosomból induljon. Sokáig gondolkoztam az útvonalon és azon hogy miként lehet megoldani a teljesítés igazolást, emberi beavatkozás nélkül. Véleményem szerint ez azért fontos, hogy tényleg bármikor teljesíthető legyen hétköznap, ünnepnap vagy akár éjjel. 

2013-ban Csanya (terepfutas.hu) kitalált egy komoly ultrafutó útvonalat a Börzsönyben a Kört (150 Km, 7200 szint). Itt GPS segítségével kell egy útvonalon végigmmenni és a track-el lehet igazolni a teljesítést. Talán ez volt a lökés ami elindította a fizikai megvalósítást. Nekiláttam a honlap fejlesztésének. Nagy előnyt jelentett, hogy számos teljesítménytúrán és terepfutó versenyen vettem már részt és sejtem mit várnak az indulók.

A Vérkör hasonlít egy teljesítménytúrához, mert adott időn belül egy megadott útvonalat kell bejárni. Az egyetlen jelentős eltérés az indulás ideje. Ezt bármikor teljesíthetik. Nincs időponthoz kötve. A teljesítést pedig QR kódok leolvasásával lehet igazolni. Ehhez egy okostelefonra van szükség és internet elérésre, de ez ma már nem akadály. 

A távot úgy választottam meg, hogy egy kezdő futó számára kihívás legyen, de azért egy gyakorlott terepfutónak is felkeltse az érdeklődését. A táv 77 Km, 1600 méter szintemelkedéssel. Az útvonal a Vértes legszebb részeit járja be (Vitány-vár, Mária-szakadék, Géza pihenő stb.). Teljesíthető futva, gyalog, kerékpárral más-más szintidőkkel.

2013 szeptemberében kezdtem bele a fejlesztésbe és 2014 év elején készült el az oldal. 2014 első hétvégéjén az utolsó QR kódok is kikerültek az erdőbe. Paripával (futótársam) elhatároztuk, hogy a következő hétvégén teljesítjük a VérKört. Ez lesz az első hivatalos teljesítés és egyben a rendszer éles tesztje.

2014. Január 11. (szombat) reggel 06.00-kor, ketten áltunk a Sportcsarnoknál készen az első futó teljesítésre. A beszámolót részben itinernek is szánom és leírom a tapasztalatainkat. A rajt-cél kódokat két helyre helyeztem ki. Az egyik az Oroszlányi sportcsarnokba ablakában került a másik pedig az uszoda jobb oldalára, a mozgássérült liftnél lévő lépcsőhöz. A leolvasás előtt levettünk egy réteg ruhát, készítettünk magunkról egy fényképet és elővettük a fejlámpákat. Eljött a pillanat amire már régóta vártunk, leolvastuk a kódot és a telefonon megjelent: "Sikeresen elrajtoltál! Jó utat!". Megkezdtük a VérKört. Mivel a futó teljesítést választottuk a nevezésnél, ezért 12 óránk volt megtenni a 77 Km-es távot. (www.verkor.hu)

A beszámoló

Átvágtunk az uszoda előtti parkolón, a bokrok között vezető járda irányába. Keresztül futottunk a Haraszthegyi úton, enyhén balra tartva a tömbházak előtt folytattuk az utat. A tömbházak előtti járda egy kis emelkedő után a Rendelőintézet előtt vezet el (visszafelé itt tudtok műlábat igényelni), majd jobbra fordulunk az Alkotmány útra. Innentől már a piros jelzés vezet. A templom után (hét miatyánk magadban, különben véged lesz 47 Km-nél) balra fordulunk és lefelé mentünk az Ótakács úton Majk felé. Az út végén jobbra majd a dombtetőn balra fordulva sokáig egyenesen futottunk aszfalt úton. Még sötét volt, fejlámpát használtunk. Jó hangulatban teltek a kilométerek, jól ismert útvonalon haladtunk. A csákvári úton egyenesen átvágtunk, a következő kereszteződéseknél jobbra tartva. Nemsokára már látszottak Vértessomló fényei. A faluból kiérve az első komolyabb emelkedőn gyalogolni kezdtünk. A megbeszéltek szerint biztonsági teljesítésre törekedtünk, az elsődleges célunk a szintidőn belüli teljesítés volt. Paripa pedig egyéni rekord felállítására készült, ő még nem futott ennyit. Az erdőben elég komoly sár volt, de azért lehetett haladni. A kék jelzést elérve a tervút előtt balra fordultunk a Szarvas-kút felé, lámpa már nem kellett ezért elraktuk. A Szarvas-kút teljesen ki volt száradva. Felgyalogoltunk az emelkedőn, majd lefutottunk a Zöld jelzésen a Vitány-vár felé. A várhoz a Z háromszögön kell felmenni (a nyamvadtak és a csalni kedvelők mehetnek a kéken is ha a lelkiismeretük engedi). Húzós emelkedő, lihegünk.

vitanyvar.jpg

Vártól lefelé kis lejtő, majd emelkedő. Utána viszont hosszan futunk lefelé. A tempó visszafogott, kicsit lassabb a tervezettnél, de nem aggódunk. A Mária-szakadék előtt a kék+ balra tart, majd egy jó darabon nincs  jel! A következő kereszteződésnél jobbra tartottunk, majd a dombtetőre érve jobbra lefelé. Itt van jel megint. Innen meredeken ereszkedtünk egy bokatörő köves völgyben, kidőlt fákkal nehezített terepen. Amikor a völgy megszelidül megláttuk az első pontot közel a kék-kék+ kereszteződéshez. A kódok a helyükön és a térerő is rendben volt. 2 óra 7 perc alatt értünk ide 7,6-os átlagsebességel. (Táv: 16,2 Km, Szint: 444 m).

Éles jobb kanyar után a kék jelzés vezetett fel a szép Mária-szakadékon. Felérve balra fordultunk a Kék+ jelzésen. Az idő tökéletes, szélcsend és + 5 fok. Elképzelni is nehéz jobbat! Meg sem próbáljuk. Körtvélyespuszta házai között vezet a jel majd a házak után rögtön jobbra egy szűk ösvényen. Több enyhébb emelkedő után érkeztünk meg a Macska-bükkhöz. Itt a piros jelzés vezet le a Zöld jelzésig. Érdemes figyelni a jeleket, mert ezen a részen könnyű téveszteni hacsak nem voltál a VTM-en (félmaraton táv). Meredek néhol sziklás ereszkedésbe kezdtünk, majd elértük a Zöld jelet amit hosszan követünk. Egy széles murvás utat elérve balra fordulunk de nem sokat megyünk rajta, mert jobbra fel folytatjuk egy meredek kaptatón. A hegytetőre érve balra leszaladunk és elérjük az Új-osztást. A táblától már látszik a VK jel a fán.

ujosztas.jpg

Paripa leolvassa a kódot és megnyílik a weblap (Vodafone). Nekem nincs térerőm (T-mobile). Érdekes a múlt héten még volt, többször is próbáltam. Telefon újraindítás után már van (edge), de csak 100 méterrel odébb. Ezzel veszítünk pár percet, de még mindig nem annyit mint a Kinizsin az első pontnál :-). A kód leolvasása után egy weblap nyílna meg. Ha térerő miatt nem működne, menj egy kicsit odébb és próbálj meg ott ráfrissíteni. Érdekes módon 10 méteren belül is változik a helyzet. (Táv: 22,5 Km, Szint: 632 m). Itt még minden rendben, jól érezzük magunkat.

Több kilométeres ereszkedésbe kezdünk a Sárkány-lyuk völgyben. A Völgy felénél kidőlt fák lassítottak, alig lehetett kikerülni őket.

sarkanylyuk.jpg

Leérve jobbra fordultunk az aszfalton és Vérteskozma felé vettük az irányt. Alattomos, laza emelkedő (hogy lehet alattomos és laza egyszerre?) egészen a falu határáig. Lassan, de megfutjuk. A sorompó után balra befordulunk az erdőben egy kis ösvényen. Hullámvasút, majd balra közepes emelkedő. Itt elválik a sárga és a zöld. Innentől a sárgát követjük Csákvárig. Kellemes lejtős szakasz, némi kővel. A házat elhagyva hosszú egyenes, itt figyelni mert jobbra kell menni át a mezőn. Messze egy hatalmas sárga jel jelzi az útirányt. Elhaladtunk egy betonbunker mellett. Egy jobb-bal kanyar kombináció után enyhe emelkedő majd megérkeztünk a harmadik ponthoz Csákvár, Vadászkápolna.  A kápolna előtt közvetlenül leolvastuk a kódot, térerő tökéletes. (Táv: 34,7 Km, szint: 784 m)

vadaszkapolva.jpg

Csákváron keresztül futunk, közben egy kék kútnál vizet töltünk. A +8 fokos januárban szerencsére nincs elzárva.  Kellemes napsütéses időben rátérünk a zöld jelzésre, majd elhagyjuk a várost. A jelzés jól követhető de azért figyelni kell mert van pár kanyar. Kőfejtés után nem sokkal találkozunk a sárga jelzéssel, de a zöldön megyünk tovább. Kacskaringós ösvény vezet fel a Gém-hegyre. Az ösvény egy szekérútba vezet. Egy hosszú sík, egyenes szakasz végén találjuk meg a következő pontot balkézre egy facsoportnál. (táv: 41,9, szint: 940 m) Közepes térerő.

5 és fél órája vagyunk úton és lefutottunk egy maratont. Fáradunk és egyre többet gyalogolunk. Kicsit még emelkedünk, majd a táblánál enyhén balra tartunk a zöld hárömszög jelzésen. Szép részhez érünk, füves fennsík néhány facsoporttal. Szép kilátás és jól esik a napsütés. Jelzés nem sok van, de az ösvény jól követhető.

gantelott.jpg

Gántra meredeken ereszkedünk le és egyből a vendéglőbe megyünk. Citromos sörrel öblítjük le az út porát. Jól esik a röpke pihenő.

gantvendeglo.jpg

A nyomós kútnál vizet töltünk, mert innen már nem sok vízvételi lehetőség lesz. Murvás úton futunk 6:30-as ezrekkel. A mozgásunk már nem a régi, eltűnt belőle a ruganyosság. Viszont hosszan bírjuk. A kék+ -nál gyaloglásra váltunk. Szerintem a Juh-völgy a Vértes legkomolyabb emelkedője. Szinte Gánttól emelkedik egészen a Géza-pihenőig. A meredeksége nem vészes, viszont hosszú. Felérünk és megnézzük a kilátást a Géza-pihenőtől. Egy pár napfürdőzik. Megkérjük őket, hogy készítsenek egy fotót rólunk.

gézapih.jpg

A fennsíkon egy hatalmas erdőírtásba botlunk, éppen vágják a fákat és traktrorral vontatják. Szörnyű látvány a hatalmas tarvágás.

fakivagas.jpg

Nemsokára elérjük a Z, Z+ elágazást és utána 200 méterrel az 5. pontot (táv: 52,1 Km, szint: 1209 m). Elég gyenge térerő, de elsőre megnyílik az oldal. Az úton sokkal jobb a térerő mint tőle 3 m-re. :-)

Lefelé jól haladunk Szentgyörgyvárig. Leérve jobbra fordulunk a Kék négyzeten Mindszentpuszta irányába. Pár helyen belesétálunk, de sok futással jutunk el Mindszentre. Innen kéken megyünk egészen Várgesztes határáig.

mindszentutan.jpg

Lefelé még futunk majd Paripa holtpontra ér. Gyalog folytatjuk. Nem beszélgetünk csak tesszük egyik lábunkat a másik elé. Bőven szintidőn belül megyünk, nincs gond. Innen már futás nélkül is beérünk 12 óra alatt erős gyalogtempóban. A Csáki-vár után komoly emelkedőt küzdünk le. Nem esik jól. Felérve szídnánk az útvonal kijelölőt de mivel mit találtuk ki inkább nyelünk egyet. A következő szakaszon többet gyaloglunk mint futunk, de végre eljön a lejtő és Kőhányásig megy a laza kocogás. Az aszfalt úton átkelünk és erőltetjük egy kicsit. A következő emelkedőt gyalog tesszük meg, Paripa egyre jobban van, ismét beszélgetünk. Gyorsan kijött a gödörből!

geszteselott.jpg

Lejtő jön amit megfutunk, jobbra szűk ösvényre váltunk és leérünk Gesztes határába. Várgesztesre nem megyünk be, előtte balra fordulunk és felmászunk egy rövid meredek emelkedőn a sárga jelzésen (amit Oroszlányig követünk). Az emelkedő végén mepillantjuk a 6. pontot és beolvassuk a kódot.  Jó térerő, sima olvasás. (táv: 67,9 Km, szint: 1553 m). 9 óra 29 perc telt el az indulástól, tehát még van 2 és fél óránk a hátralévő 8,3 Km-re. Ezt már törpejárásban, hátrafelé is megtesszük. Inkább a kocogást választjuk ki tudja miért. Itt már nem úgy működik az agyunk mint a rajtban. 

Unalomig ismert szakasz. A fenyvesnél kell csak figyelni annak aki ritkán jár erre mert ott van egy érdekes jobb, bal kombináció. Sétálunk is meg nem is. Mivel látszik, hogy 11-en belül leszünk elveszítjük a motivációt. Többet sétálunk mint feltétlenül kellene, de most ez esik jól. Érezzük, hogy a markunkban van! A forgalmas aszfalt úton átkelünk a szemközti beton útra, a híd után jobbra fordulunk a sárga jelzésen Majk felé. A torony már messziről látszik. Szürkülni kezd, de lámpa még nem kell. A kastélynál a bejárattal szembe balra megy le a sárga jelzés és kiérünk az aszfalt útra. A kör bezárult, reggelről ismerős lehet a szakasz. A dombon felsétálunk. Az Ótakács úton Paripa hívást kap. Csige Fecó érdeklődik, hogy a neten már úgy látja mindjárt beérünk. Tényleg így van, kijön elénk. Becsületből megfutjuk az utolsó pár száz métert és leolvasnánk a cél kódot, de sötét van. Mielőtt elővennénk a fejlámpát Fecó világít nekünk a telefonjával és sikerül a beolvasás. 10 óra 37 perc alatt megtettük a 76,2 Km-es távot. 7,2 Km/h átlagsebesség. Gratulálunk egymásnak és Fecó is nekünk! Sikerült!

cel.jpg

Sikeresnek értékelem az első éles teljesítést. Egyedül az Új-osztás pontnál okozott kisebb problémát a térerő. A jelzések a Mária szakadék előtti K+ -t leszámítva nagyon jók. A hegyek kellemesen elosztva követik egymást. Nekünk tetszik az útvonal és remélem nektek is elnyeri a tetszéseteket! Kiváncsian várom a harmadik teljesítőt! Paripának ezúton is gratulálok! Nagyon jól mentünk!

Eredmények: www.verkor.hu

 

2 komment

Címkék: Vértes VérKör

2013 összefoglaló

2013.12.26. 13:19 pamutmamut

Megint eltelt egy év és végetért egy futószezon. Mozgalmas év áll mögöttem sok nagyszerű futással. Volt pár nagy küzdelem is például a Vértesi terepmaratonon a sokhelyen térdig érő latyak miatt, Mátrabércen az elszomjazásom miatt vagy a Terep százason a kimerültség okozott gondot a táv harmada környékén. Több egyéni rekordot is sikerült megdöntenem (Maraton, Gerecse 50, Tatai minimaraton). Ebben az évben is folytatódott a fejlődésem (még ha lassan is). A tervek szerint két száz kilométerest is begyűjtöttem (Terep százas, Iszinik 100). Egyértelműen sikeres évet zártam és várom a következőt ahol a futás mellett más izgalmak is várnak!

Összes futott kilométer: 2016 Km (Kb. Oroszlány-Barcelona távolság, napi 5,5 Km)

Elégetett kalória: 150 763 C (Ez megfelel 120 db egész grillcsirkének vagy 494 db McDonald's-os sajtburgernek)

Futással töltött idő: 244 óra (napi 40 percnek megfelelő)

 

Fontosabb túrák, versenyek:

Január - Kincsesbánya 30 Km (teljesítménytúra)

Február - Palóc LEFAGYSZ 59 Km (teljesítménytúra)

Március - Maratonfüred Maraton 42 Km (futóverseny)

Március - Vértes terepmaraton ultratáv 52 Km (terepfutóverseny)

Április - Gerecse 50 Km (teljesítménytúra)

Április - Mátrabérc Trail 58 Km (terepfutóverseny)

Május - Terep 100 Km (terepfutóverseny)

Május - Tanúhegyek 30 Km (teljesítménytúra)

Július - Gerecse Trail 30 Km (terepfutóverseny)

Augusztus - Tatai Minimaraton 14 Km (futóverseny)

Szeptember - Alacsony Tátra főgerinc 25 Km (egyénileg szervezett futás)

Szeptember - Dupla élmény 43-44 Km (terepfutó verseny)

Október - Spar Budapest Maraton 42 Km (futóverseny)

Október - Írott-kő 70 Km (teljesítménytúra)

November - FehérVárpalota 43 Km (teljesítménytúra)

November - Iszinik 100 Km (teljesítménytúra)

December - Vulkántúra 43 Km (teljesítménytúra)

December 21-én futottam egyet a Vértesben. Ezekkel a képekkel búcsúztatom a 2013-as évet! Boldog új évet mindenkinek!

u.i.: Menjetek futni! :-)

maszk.jpg

futas.jpg

erdo2.jpg

erdo3.jpg

fa.jpg

erdo.jpg

1 komment