HTML

Linkek

A futás olyan hegyek nélkül, mint az élet futás nélkül. Lapos.

Friss topikok

  • luy123: Készülőben van egy Pilisi Kilátások Kör is, a "Pilisi Kilátások" jelvényszerző mozgalom alapján. (2016.10.20. 15:50) Körző
  • RabiMiki: Csákvár már vááááros! Aztakutyafáját! Gratulálok! :) (2014.10.12. 21:40) VérKör bringával
  • ubp: Egészen kedvet kaptam :) De tudom, hogy milyen sok munka, futás van mögötte! Gratulálok a szép te... (2014.05.11. 22:46) Terep százas 2014
  • RabiMiki: Gratulálok, srácok! A teljesítéshez és az on-line pálya kidolgozásához is. Velem futottatok össze... (2014.01.27. 09:55) VérKör, a kezdetek
  • Tinca: Amennyiben a leírás helytálló, hattal. Ez esetben persze a Cerbonát nem tekintem csokinak. (2014.01.25. 20:48) Kincsesbánya 30 (2014)

Ultra Trail Hungary (2015)

2015.05.26. 15:14 pamutmamut

Rosszul érintett mikor megszűnt a Terep száz, de Csanya kitalált helyette valami mást. Hosszabb és nehezebb lett az útvonal, ez már a határaimat feszegette. Verseny előtt két nappal leszakadt az ég. Két napig folyamatosan esett az eső. Nem kell mondanom, hogy mit okozott ez az erdőben. A tavalyihoz képest a fekészülésem is gyatrábbra sikerült, nem futottam eleget. Ilyen előzményekkel vágtam neki a 112 km-es Ultra Trail Hungary terepfutó versenynek. Tudtam, hogy ez nem lesz gyerekjáték!

Szilvivel és Gyurival 20.30-kor indultunk el. 22.00 után nem sokkal a szentendrei rajtban voltunk. A rajtban találkoztunk Tamással és Istvánnal. A rajtcsomag átvételekor ellenőrizték a kötelező felszerelést (lámpa, tartalék elem, telefon, kabát, kulacs). Most nem dugókát kaptunk hanem egy karórára hasonlító eszközt. Pakolás után a rajtba sétáltunk ami néhány száz méterre volt a Dunaparton.

uth1.jpg

24.00-kor elrajtolt a népes mezőny.

uth11.jpg

A városból kifelé kellemes bemelegítős szakaszon futunk a bükkös patak partján. Az első emelkedők mindjárt megmutatták mire számíthatunk. Ragadós sár 5-10 centi mélységben. Emelgeti a cipőm sarkát. Vittem túrabotot és azzal próbálom magam feltolni. Elég lassan haladunk felfelé, pedig a pulzus a 160-at nyaldosta. Sikerült túlöltöznöm magam, így leveszek egy réteget. Az első ponton iszom 6 deci vizet, mert elég melegem volt. Majdnem kellemes lejtős szakasz. Egy helyen 2 méteres letörés az útban ami csupa sár, kövek és faágak. Az úton egy ideiglenes patak folyik. Géza gatyaféken érkezett az aljára egy esést követően. A botja eltört! Szerencsére nem sérült meg. Én egy vékony fába kapaszkodva ereszkedem le az aljára. Utána elkezdjük a mászást Dobogókőre. Ahogy feljebb érünk egyre nagyobb a köd. Ráült a felhő a hegyre! A lámpámat magasabb fokozatra kapcsolom, mert a sáros talaj teljesen elnyeli a fényt. Elég lassan érünk a hegytetőre. Meglepetésemre a Thirring-köritat lezárták, mert veszélyesnek ítélték a rendezők. Ennek nagyon örülök.

A ponton (22,7 km) frissítés után tovább indultam volna, ha láttam volna. Egy rendező kiabál, hogy merre menjek. A köd annyira sűrű, hogy a látótávolság helyenként 2-3 méter. Többször meg kell állnom mert nem láttom, hogy merre vezet az út. Lefelé futni kezdek, ketten követtek. Helyesebben inkább vakrepülésnek nevezém. Alig látok valamit. Szerencsére ahogy lejjebb érünk szétoszlik a köd. Két kereszteződésben nem találunk szalagokat. Mint később kiderült valaki leszedhette őket. Beérem Szilvit, eltévedt. Durva sziklás ereszkedés következik. A sáros kövek között nagyon lassan haladunk. A lámpám kezd lemerülni. Mivel erősebb fénnyel használtam nem bír annyit mint terveztem. Gondolkozom, hogy cseréljek elemet vagy most már mindjárt pirkad és addig kihúzom valahogy. Az utóbbi mellett döntök. Jön egy széles meredek lejtő, jó csúszós, mély sárral. Egész jó technikát találok, félig síelve haladok lefelé. Egyszer csak kicsúszik a lábam és mivel a bot a kezemben az öklömet rakom le. Fájdalmat érezek. A bal kezemen az egyik bütyköt felszakította valami kő. A sebet véres sár borítja. Klastrompusztára érve (31,7 km) lemosom a kútnál. Sajnos elsősegély csomag nem volt a ponton. A sérülés nem volt nagy, de viszonylag mély a seb. Mivel a kezem sérült, futni még tudok vele! :-) Sár van bőven a lábamon is. Iszappakolásnak sem rossz.

uth4_saroslab_1.jpg

Pilisszentlélek felé veszem az irányt. Útközben megállok és rövidujjú pólóra vetkőzöm. A Pálos kolostor romjainál van a pont. Éppen valami istentisztelet van, rengeteg ember. Csöndben frissítünk, nem zavarjuk a népet.

uth3.jpg

Könnyebb szakasz Pilismarótra. A vége felé elég sok aszfalt van, amin végre könnyű volt futni. A bal lábamon vízhólyag kezd kialakulni. Frissítés után leülök egy háznál és zokni cserélek. A kezdődő vízhólyagokat pedig leragasztom leukoplasttal. A rajtszámon lévő szintmetszeten látom, hogy egy újabb „tüske” jön.

uth5.jpg

A Szakó-hegy nem  egyszerű, de feljutok. Dömös nehezen akar eljönni. Az aszfaltra érve eszem egy fél szendvicset. Prédikálószék következik, muszáj energiát bevinni. Ezen a ponton nincs kaja csak innivaló. Az eddigiektől eltérően most csak minden második ponton adnak enni, ezért saját ellátmányt is viszek magammal. (57 km)

uth6.jpg

Egész jól érzem magam. Nem okoz különösebb problémát felmennem a rettegett Prédikálószékre.

uth7.jpg

Közben a nap is kisüt, ami jót tesz a közérzetemnek. Fent fújok egyet és kocogni kezdek. Lepence előtt forgalmas úton futunk majd az út mellett egy ösvényen haladunk. Itt már bele-bele sétálok a lefelékbe is. Leérve kajálok egyet a ponton. A menü: savanyú uborka, oliva bogyóval és vaníliás nápolyival. Nem, nem ment tőle a hasam! Jól bírom az efajta kosztot. :-)

Könnyebbnek ígérkező szakasz jön. De már az eleje is szívás, később a patakmeder méginkább. Kezdek fáradni. Itt már 70 km van a lábamban. A mozgásom valahogy szétesik, nem találom a ritmust. A köveken nehezen vergődöm át. Egy helyen megbotlok és a két bot ellenére elesem. Oldalt bedőlök a patak sáros oldalágába. A térdemet megütöttem és csupa sár lettem. Még az arcomra is jutott belőle. A patakban lemosom, de attól meg iszapszagom lett. :-) A térdem szerencsére nem  vészes, hamar elmúlik a fájdalom. Pilisszentlászlóra érve fáradtnak érzem magam (73,7 km). A pontra érve Géza jön elém és hozza a zöldséglevest! Dobogókőn kiszállt, jól tette. Lábamat kezelgetem, helyenként több réteg Leukoplasttal. A verseny során először kólát is iszom a ponton. Egész jól helyre rak. Rövidnadrág, rövidujjúra vetkőzöm és pólót cserélek.

6.30-as tempóval kocogok lefelé az Apát-kúti völgyben. Terep százasról jól ismerem a völgyet.  10x kell átkelni a patakon. Száraz lábbal sikerül megúsznom. Az aszfaltra érve szusszanok egy kicsit, majd futok tovább. Nem tudom, hogy hogyan de eltévedek és más irányból érkezem Visegrádra (82,8 km). Kerülök kb. 1 km-t. Vizet töltök a ponton és kólázok.

Irány a Fellegvár. Viszonylag rövid, meredek mászás. Sok turista a büfékben, igyak egy sört? Inkább nyomom tovább, szűkös a szintidő. Egy srác mellé érek, beszélek hozzá, de nem érti. Lengyel. Angolul folytatjuk tovább. Akadozik a kommunikáció, fáradtak vagyunk keressük a szavakat. A srác az alapvető kérdéseket sem mindig érti. Nehezen vonszolja magát, ezért otthagyom és egyedül folytatom. Mondjuk én sem vagyok gyors, de a felfelék még mennek. Futás már alig, inkább túrázás ez a szakasz. Lassan haladok, kicsit izgulni kezdek a szintidő miatt. Sosem érem el a Pap-rétet? Aztán valahogy mégis megérkezem. Egy külföldi srác éppen feladja a versenyt. 92,9 km-nél járunk, itt már nem lehet feladni! Sajnos ő elég rosszul néz ki. Eszem és iszom ami belémfér. Már nagyon unom a kekszet, banánt, nápolyit. Jól megtöltöm a zsákban az italtartót mert több mint 18 km innen még a cél. Az egyik szervező észreveszi a sebem és betadinnal lekezeli. El kell indulnom! Több mint 4 órám van 18 km-re. Mindenképpen mennie kell.

Futás már alig megy. Próbálom kicsit erőltetni, de fejben vagyok most gyenge. A pulzusom alacsony, nem lihegek de a lábam már csak gyalogolni akar. Átvette az irányítást. Ráadásul megint egy tüske a térképen. De milyen! Lefelé hosszú szerpentin, majd egy brutális emelkedő. Nagyon meredek és elég hosszú (Vörös-kő)! Lassú határozott léptekkel vonszolom magam felfelé. Hajlik a túrabot alattam. 95 km-nél már nem jó hegyet mászni. Felérek, innen még 1 kisebb hegy majd enyhe lejtő a célig. Az idő egyre melegebb, napon már hőség van.

uth9.jpg

A hegy elég lankás, de nem megy jól. Megállva kicsit szédelgek. Hopp ez az alacsony vércukorszint miatt lehet, gyorsan benyomom az utolsó csokim. Nem esik jól, de leerőszakolom. Kiskertek közé érünk, a város még sehol nem látszik. Nemsokára egy murvás úton haladunk és meglátjuk végre a várost. Elképzelhetetlenül messze, hangya nagyságú emberek haladnak a cél felé. A templomtorony mintha makett lenne. Szitkozódom. Nem valakit szidok, csak úgy jön belőlem. Többen nagyjából együtt haladunk. Néha belefutunk egy keveset. A városba érve újra a reggeli útvonalon haladunk a Bükkös-patak partján. Megelőznek ketten, hát én is futásnak eredek. Követem őket és elhatározom, hogy a célig már nem állok meg. Érzésre 6 perces ezrekkel haladunk. Furcsa módon egész jól megy. Macskakő és egy kis emelkedő, megfutom. Itt a belváros, egy srác mögöttem lohol. Még egy iramváltás és rohanok a cél felé úgy mintha nem lenne a lábamban 110 km. Száguldok a kávézók, éttermek között. Az emberek több helyen felállva tapsolnak. És itt a cél! Felugrok örömömben és elfelejtek becsekkolni, úgy megyek érte vissza! Leállítom a stoppert 19 óra 18 percnél. Megcsináltam!

A versenyközpontba visszafelé három idegen állított meg. A versenyről kérdeztek. A táv hallatán eltorzult arccal bámultak rám és gratuláltak. :-) Egy anyuka sétált két kisgyerekkel, félig hallottam a beszélgetést. Anyuka mondta a gyerkőcöknek: "Nem városban futottak, látod milyen sárosak. Ez valami hosszabb verseny lehetett, félmaraton van ilyesmi!". Jót mosolyogtam a bajszom alatt.

Bevallom kicsit túlvállaltam magam, ehhez idén keveset edzettem. Az időjárás pedig rátett még egy lapáttal. 178 nevezettből, 104-en teljesítettük. Komoly küzdelem volt, szerencsére fejben elég erős voltam ahhoz, hogy teljesítsem. A szervezés rendben volt, köszönjük! A hétfői nap fekvéssel telt. 5 vízhólyagom lett, amik megnehezítik a járást. Gratulálok minden célba érkezőnek! Ez férfimunka volt!

u.i.: Én most pihenek egy darabig, ti pedig menjetek futni! :-)

 

befuto2.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: Terepfutás

A bejegyzés trackback címe:

https://tereperdo.blog.hu/api/trackback/id/tr247492872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.