HTML

Linkek

A futás olyan hegyek nélkül, mint az élet futás nélkül. Lapos.

Friss topikok

  • luy123: Készülőben van egy Pilisi Kilátások Kör is, a "Pilisi Kilátások" jelvényszerző mozgalom alapján. (2016.10.20. 15:50) Körző
  • RabiMiki: Csákvár már vááááros! Aztakutyafáját! Gratulálok! :) (2014.10.12. 21:40) VérKör bringával
  • ubp: Egészen kedvet kaptam :) De tudom, hogy milyen sok munka, futás van mögötte! Gratulálok a szép te... (2014.05.11. 22:46) Terep százas 2014
  • RabiMiki: Gratulálok, srácok! A teljesítéshez és az on-line pálya kidolgozásához is. Velem futottatok össze... (2014.01.27. 09:55) VérKör, a kezdetek
  • Tinca: Amennyiben a leírás helytálló, hattal. Ez esetben persze a Cerbonát nem tekintem csokinak. (2014.01.25. 20:48) Kincsesbánya 30 (2014)

Mátrabérc Trail 2013

2013.05.06. 17:01 pamutmamut

Magyarország legnehezebb futóterepeként reklámozzák a versenyt. Valószínűleg igazuk lehet, bár még nem voltam minden terepfutó versenyen. :-) Egy biztos a Mátra főgerincén halad végig a verseny,  érintve Kékestetőt is. Norbival egyszer már teljesítettem ezt az útvonalat, a Mátrabérc teljesítménytúra keretein belül, így volt róla némi fogalmam. A legnehezebb szakasznak kétség kívül a Sirok-Kékestető 21 Km-es mászás ígérkezett mindjárt a verseny elején.

3:30-as kelés után autóval (egyedül) indultam Szurdokpüspökibe. 6:10 körül értem oda pár perccel a busz előtt. A célban hagytam az autót. A busz 6:50-kor indult a rajtba, Sirokra. A buszon megkaptam a rajtszámom. A rajtban Németh Csaba ultrafutó volt a speaker, aki elmondta, hogy száraz terepre számíthatunk, de meleg lesz és vigyünk elég vizet magunkkal, mert a következő vízvételi hely Kékestetőn lesz.

9:00-kor elrajtolt a kicsit több, mint 100 fős mezőny. Egy mezőn futottunk, majd átkeltünk egy raklapokkal megerősített rozoga fahídon. 

IMG_0297.jpg

Szerencsére nem dőlt össze. Jöttek az első emelkedők, én úgy 4 Km-nél kiálltam és dobtam egy sárgásat. Egyik emelkedő jött a másik után, közte pedig lejtők, hogy meg legyen a Kékesig a közel 1500 méter szint. A könnyebb részeken belekocogtam. Az idő meleg volt, sütött a nap, a hátamon lévő 1,5 liter folyadék pedig fogyott. Tudtam, hogy nem jó vele takarékoskodni ,ezért ittam amennyit szükségesnek éreztem. Úgy számoltam, 18-19 Km-ig kibírja és a maradék 2-3 km már simán megy víz nélkül is. Nem így lett! 16 Km előtt elfogyott. Elszámoltam magam. Tudtam, hogy ez baj és kicsit visszafogtam a tempót. Azonban a terep is meredekebb lett, a pulzusom pedig emelkedett a melegnek, szinteknek és a folyadékhiánynak köszönhetően. Több mint 1 órát mentem víz nélkül, mire végre felértem Kékestetőre. 3 óra 24 perc alatt teljesítettem a 21 Km-t, ami nagyjából megfelelt terveimnek. Azonnal megittam 3 pohár (3x2dl) vizet, majd kólát és iso-t. Szédelegtem és erős kimerültséget éreztem. Csak egy falat banánt sikerült leerőltetnem. Muszáj volt leülnöm. Percekig csak néztem magam elé. Csúnyán megrogytam, elfogytam, elszomjaztam! Fel kellett volna adni, vagy várni egy órát, hogy rendbe jöjjek.

8-10 perc után felálltam, ittam és elsétáltam Galyatető irányába.  A terep könnyű volt, kellemesen lejtett, simán futható volt, ezért futni kezdtem. Nem esett jól, de haladtam. Később meredek lejtő jött, ahol fékeztem és lassan haladtam a bokatörő kövek között. Többször belegyalogoltam és elértem egy srácot, akivel nagyjából egy tempóban haladtam. Ő lassan kocogott, én futva utólértem, de kifulladtam, ezért gyaloglásra váltottam. Az emelkedők nehezen mentek, lassabban haladtam a tervezettnél. Itt már csak a teljesítés számított. Bent akartam maradni a 10 órás szintidőben, elvetettem a tervezett 8 órás időt. Tudtam, hogy ehhez is minden erőmre szükség lesz.

Galyatető előtt 1 Km-re megittam megint a vizem, ezért ismét 6-8 decit ittam és töltöttem a púpomba. Nem igazán sikerült rendbe jönnöm, hiába ittam, valószínűleg még mindig kevés volt.

Sokat gyalogolva mentem tovább Mátrakeresztes irányába. Közben megmásztuk az Ágasvár nevű csúcsot, ami felfelé is és lefelé is igen meredek és alkalmatlan a futásra. Azért volt pár futásra alkalmas terep is, de nem nagyon bírtam már futni. A pulzusom viszont egyre alacsonyabb lett. Találkoztam már máskor is ezzel a jelenséggel. Ilyenkor a szervezetem túlélő módba kapcsol, csökken a pulzus, de nem tudom már feljebb vinni , mert erősen tiltakozik.

Mátrakeresztesen ismét ittam és leültem. Vártam, hogy hasson a folyadék és a banán. Nem hatott. Kullogtam hát tovább az utolsó hegy felé. Horrorfilmbe illő a neve: Muzsla! Németh Csaba is figyelmeztetett rá az elején. Szerinte itt válik el a tapéta a faltól. Már Kékestetőn a máló vakolat darabokkal barátkoztam, itt pedig mintha tapéta ragasztóval rögzítették volna a lábam a talajhoz. Szerencsére azok is szarul néztek ki, akikkel eddig együtt haladtam és az emelkedőn elhagytam őket. A mászás egész jól ment, ezt furcsáltam is. Megmásztam egy nagyobb félig kopasz hegyet, de ez még nem a Muzsla volt. Mögötte egy másikat, de még az sem az volt. Hol a pi..masz úristeniben van már a teteje? Kérdeztem magamtól laza nyugodt hangsúllyal... Úgy az 5. tetején volt egy darab beton rajta egy felirattal Muzsla 804 méter. Huhh, innen már csak lefelé.

Elindultam futva lefelé, de egy szűk bokatörő ösvényen találtam magam. Szánalmasan botorkáltam lefelé, közben egy lány megelőzött, ezzel sárba tiporva maradék önbecsülésemet. Futottam, aztán gyalogoltam. Szenvedtem. És jött egy emelkedő, majd egy másik (Kis és nagy Koncsúr csúcs). Nem hittem el! Meredek sziklás ereszkedés, alig futható, főleg nem az én állapotomban. Feltűntek Szurdokpüspöki házai, de milyen messze! Futottam is. Tisztások, majd egy nagyon meredek vízmosás levezetett a patakhoz. Szörnyen rosszul esett a meredek lefelé. Átkeltem a patakon és felmásztam a másik oldalon. Könnyebb lejtő jött, futottam vagy 1100 métert folyamatosan. Aszfalt, közel a cél! Gyaloglás, hátranézés. Itt már nem előzhetnek meg, mégis csak verseny! Sehol senki, így megint gyalogoltam! A célegyenesben megláttam az autóm. Végre itt a cél! Az utolsó száz métert futva tettem meg és 9 óra 25 perces idővel fejeztem be! Sikerült beérni! Kimerültem, ittam és bámultam magam elé. Közben folyik az eredményhírdetés. A győztes Papp Gergő 5:57-el nyert! Atyaég! Túléltem!

Bedarált, felőrölt a Mátra! Nagyon elfáradtam, kimerültem. Igen nehéz terep, főleg a rengeteg kő miatt. Végig koncentrálni kellett, mert egy rossz lépés a verseny végét jelentette volna. Szerencsére a rendezők kitettek magukért és kiválóan jelölték az útvonalat. Nem vagyok teljesen elégedett, mert az elszomjazás miatt lassabb voltam, mint terveztem. Hiba volt a víz súlyán spórolni. Azért csalódott sem vagyok mert ezt a versenyt is kipipáltam és egy szép pólót kaptam Mammut logo-val!

 Eredmények: http://www.matraberc-trail.com/news.php?id=19

Szólj hozzá!

Címkék: rosszullét Mátra Mátrabérc Bedarál

A bejegyzés trackback címe:

https://tereperdo.blog.hu/api/trackback/id/tr255284754

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.