HTML

Linkek

A futás olyan hegyek nélkül, mint az élet futás nélkül. Lapos.

Friss topikok

  • luy123: Készülőben van egy Pilisi Kilátások Kör is, a "Pilisi Kilátások" jelvényszerző mozgalom alapján. (2016.10.20. 15:50) Körző
  • RabiMiki: Csákvár már vááááros! Aztakutyafáját! Gratulálok! :) (2014.10.12. 21:40) VérKör bringával
  • ubp: Egészen kedvet kaptam :) De tudom, hogy milyen sok munka, futás van mögötte! Gratulálok a szép te... (2014.05.11. 22:46) Terep százas 2014
  • RabiMiki: Gratulálok, srácok! A teljesítéshez és az on-line pálya kidolgozásához is. Velem futottatok össze... (2014.01.27. 09:55) VérKör, a kezdetek
  • Tinca: Amennyiben a leírás helytálló, hattal. Ez esetben persze a Cerbonát nem tekintem csokinak. (2014.01.25. 20:48) Kincsesbánya 30 (2014)

Nomád 66 (2017)

2017.10.15. 13:44 pamutmamut

03:45-kor kelek szombaton. (Általában szombaton korábban kelek mint hétköznap, mert megyek futni. :-) ) Irány Cserépfalu és a Bükk. Ritkán jutok el a Bükkbe mert messze van, inkább közelebbi versenyeket választok. Most a Less Nándor Emléktúra, Nomád 66 terepfutás futamát tűztem ki célul. Bővebben: https://nomegalljcsak.hu/nomad-terepfutas/masfel-maraton

nomad_-rajt.jpg

7:15 -re a rajtban vagyok. Rajtcsomag átvétel, majd együtt lesétálunk a rajthoz, mert az pár száz méterrel odébb van. Nem vagyunk sokan, de nem is baj. 6 fok van, rövid ujjúban fázok. Viszont azt is tudom, hogy ez csak az első kilométer végéig tart. Rajt után a hátsó negyedben haladok, sebaj van még hátra jó pár kilométer előzni. A pulzusom nem az igazi, elég magas sajnos. Na mindegy, majd lesz valahogy. Kisebb emelkedő után beérünk Cserépváraljára. Ragyogó napsütéses idő van. Jobbat kívánni sem lehetne! Nem sokára elérjük az első ellenőrző pontot a kaptárköveket. Érdekes mészkő képződmények. Egy szakaszon figyelni kell, keskeny az ösvény és néhány méter mély árok van alattunk.

A többiek elég komoly tempót diktálnak. Nem megyek velük, saját tempóban nyomom tovább. Van pár ismerős arc korábbi versenyekről, Vérkörről. A terep jelentősen más mint a Vértesben. Szinte mindenhol köves, sziklás.

nomad_kovek.jpg

Figyelni kell a lábam elé. Vannak nagyon kellemesen futható szakaszok. Több kilométer széles erdei úton a Hór-völgyben. Egy fickót megelőzök útközben figyelmeztet, hogy ne fussam el magam mert hamarosan jön az Ódorvár, ami a meredek emelkedőjéről hírhedt.

Az Oszla ellenőrzőpontra érve (14,9 km) fantasztikus látvány tárul a szemeim elé.

nomad-oszla.jpg

Napsütötte hegyek körbe és az őszi lombok ezernyi színe. Frissítek és képeket készítek. Elindulás után elhatározom, hogy ma élvezni fogom a futást. Ilyen csodás környezetben ritkán sikerül futnom. A holnapi Budapest maraton indulóin jár az eszem. Aszfalton, benzingőzben futni vagy itt. Hát ez nekem nem kérdés. Futottam itt is, ott is van összehasonlítási alapom. Persze merőben más műfaj a kettő. 

Az Ódorvár méltó a hírnevéhez, tényleg kemény emelkedői vannak. Fölfelé gyalogolva azon gondolkozom, hogyan fogok én felérve futni. Felérve a pulzus visszaesik, a lábak tudják a dolgukat. Nincs itt semmi gond. Az ellenőrző pontok elég egyszerűek. Dugóka ki van rakva az asztalra, van kint egy kevés kaja víz és ISO. Általában 1 v. 2 pontőr a futóknak. Több nem is kell, mert nem vagyunk sokan.

nomad_ep_odorvar.jpg

Lefelé jól lehet csapatni. Egy kurfli és egy ellenőrző pont után visszajutunk a Hór-völgybe és futok a Tebe nevű pont felé. Könnyű, hosszú szakasz. A ponton kicsit kevesebb vizet adnak csak mint szeretném (kell másnak is). Nem vagyok boldog tőle, de beosztom. Itt most van egy elterelés, nem megyünk be a Csúnya-völgybe mert járhatatlan. Egy húzós emelkedő futok fölfelé. Nem esik jól, megállok és levetkőzöm. Itt találkozok egy hosszú hajú sráccal. Váltunk pár szót, majd megelőzöm. Kis kitérő, felmászatnak minket egy barlanghoz. A pontőr elmondja, hogy merre kell majd menni. Persze mint kiderült, nem arra kell.

Kisebb kerülővel Répáshután vagyok. Kék kútnál feltankolom magam vízzel. A hosszú hajú srác a másik úton jött, úgy száz méterrel előttem van. Egy közepes emelkedőn mászunk mikor egyszer csak éles fájdalmat érzek a jobb karomban. Odakapok és egy makk méretű darázs repül el. Baszki ez megcsípett, mondom a hosszú hajú srácnak aki mögöttem jön 10 méterrel. Alig hogy kimondom, őt is megcsípi egy. Ennek a fele sem tréfa. "Futás innen!" kiáltom el magam. Hegynek fölfelé futunk amíg csak bírunk. A tüdőm majdnem kiszakad. Talán leráztuk őket. Felérve egy aszfalt úton megyünk a Bánya-hegy EP-ig. Egy srác messziről kérdezi: "Titeket is elkaptak?". Mint kiderül többünket megcsípték, a kérdező srácot 11 helyen! Akkor én még jól jártam! :-)

Frissítés után irány a verseny legnagyobb hegye, a Tar-kő. nomad_tarko.jpg Hosszú az emelkedő de nem annyira durva. A felsőbb részeken kiváló ösvény kanyarog a hegy oldalában. Sehol egy lélek, csak én és az erdő! Élvezet rajta futni. A három kőről csodás a kilátás. Táncolni támad kedvem. Sokan túráznak ma erre. A Tar-kőről (39 km) a kilátás szintén páratlan. Egy kicsit párás ugyan az idő de így is szép. 

nomad_tarko2.jpg

Lefelé sok helyen elég meredek, de azért nagyrészt jól futható. 40 km felett járunk, mégis jól megy a futás. Jól sikerült a felkészülésem. Az Imó-kő alatt ell. pontnál egy fószer panaszkodik, hogy őt is megcsípték a darazsak és állítólag allergiás rá. Szerencsére semmilyen külső jele nincs ennek és a csípés már kb. 1,5 órája történt. Azért várják a ponton az orvost. 

Hosszú, eseménytelen szakasz. Ráérő időmben számolgatni kezdek. kb. 18 km van hátra és van még 2 óra 30 percem. Ezt be kell húzni 8 óra alá! Innentől eldobom az eredeti tervet, hogy élvezem a futást. Megpróbálok mindent megfutni. Van hátra még egy nagy és egy kisebb emelkedő ahol reménytelen a futás. A Karthauzi kolostorhoz érve a mentősök kérdezik, hogy találkoztam-e a darázscsípéses úrral. Elmondom nekik amit tudok és tovább nyargalok.

Piszokul megyek előre, kisebb emelkedőket sorra megfutom. Néhány embert sikerül megelőznöm. Ódorvárt másodszor is meg kell másznunk, de most másik oldalról. Szerencsére teljesen a tetőre nem megyünk fel, előtte ereszkedni kezdünk. A 3 méter széles dózerutat egy 100 fős iskoláscsoport foglalja el. 5 perces tempóban rohanok el mellettük a jobb szélen. Páran megijednek és félre ugranak, a többieket kikerülöm. Utolsó fotó és futás lefelé.

nomad_utolso.jpg

Bőven 50 km fölött járok, meglepően összeszedett a mozgásom. Az aszfalt útra érve meglátom az utolsó emelkedőt a Nyomó-hegyet. Csipkedni kezdi a görcs a vádlimat. A határaimat feszegetem. Nem tűnik veszélyesnek az emelkedő, de a vége jó meredek. Gyors dugókázás után irány a cél. Muszáj innom egy magnéziumot mert kezdek görcsölni. Már látszik a templomtorony. Szerintem alig 2-3 km lehet hátra. A tempóból kicsit vissza kell vennem a görcs miatt. Az utolsó kis emelkedőt a pincéknél azért megfutom, ha bele döglök is. :-) A faluba érve jobb kanyar, de kiabálnak: "Nem arra, balra!". Apicsába, majdnem elfutottam a cél mellett, közelebb van mint hittem. Vége! 7 óra 50 perc 55 mp. (Táv: 63,6 km, 2337 m szint. Átlagsebességem: 8,1 km/h)

37 indulóból 17. helyen végeztem! Nem rossz! :-)

Megkapom a célcsomagot benne póló, érem és egy üveg vörösbor. :-) (Ezt este meg is kóstoltuk!)

A Bükk tényleg csodálatos. Talán a legszebb hegységünk. Soha rosszabb futást nem szeretnék. Nem volt holtpont, nem volt vízhólyag. Minden flottul ment, bár a darázstámadást kihagytam volna. :-) A rendezés jó volt, az útvonal nagyon jól ki volt jelölve. Egyedül a frissítésen és a befutó érmen lehetne még fejleszteni.

 

nomad_tanc.jpg

 

Szólj hozzá!

Címkék: Terepfutás Bükk

A bejegyzés trackback címe:

http://tereperdo.blog.hu/api/trackback/id/tr7012982326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.